MNL-OL-XIX-A-83-b 3091-3125/1966
3106/1966. A népgazdasági távlati műszaki szakember-szükségletéről és a szükséglet kielégítésének irányelveiről
E vizsgálatot' az teszi különösen problematikussá, hogy a műszaki szak- emberszükaéglot nyilván nemcsak egyféle,, szigorúan meghatározott struk turáju képzési rendszerrel elégíthető ki. A szocialista országok többségében például ma is az a két fokozatú műszaki szakemberképzés /középfokú technikum - egyetem/ létezik, amely Magyarorozugon az 19áO-ee évek végén alakult ki. - A fejlett kapitalista országok többségében a műszaki szakoktatás jóval differenciáltabb a képzés szintje szerint, de önnek formája szinte országonként"különbözik. Az I960 előtti magyar képzési rendszert érő kritikák mélyén az a felismerés rejtőzik, hogy a műszaki munkakörök nem kis része olyan, amelyhez a szakmai középiskolák /technikumok/ kevés, a műszaki egyetemek pedig "túl sok" /a szükségesnél magasabb és attól részben eltérő/ képzettséget adnak. A tapasztalatok úgy íb összefoglalhatók, hogy a műszaki szakemberképzés korábbi két fokozata nem felelt mog a műszaki munkák mélyebb differenciáltságának. Hasonló problémák a többi szocialista országban is felmerültek) megoldásukat részben szintén a képzési szintek további differenciálásában keresik. Ezeken a gondokon ugyanis az sem segítene, ha a technikusképzés egészét felsőfokra emelnénk. Ebben az esetben a szakemberek nagy részének a képzettségüknél jóval alacsonyabb színvonalú munkát kellene végezniük. Ez komoly társadalmi és egyéni ellentmondásokat hívna életre, ami egyben a műszaki munka hatékonyságát is csökkontoné. Az "optimális1* képzési rendszer egyik fő kritériuma tehát az lehet, hogy annak struktúrája mennyiben felel meg a társadalmi munkamegosztás követelményeinek. A másik fő kritériumnak a költségráfordítások minimalizálását tekintjük. Napjainkban az oktatás a nemzeti Jövedelem jelentős éo egyre növekvő részót veszi igénybe. Ezért e téren éppúgy érvényesíteni kell a hatékonyság, a gazdusúgosság követelményeit, mint a társadalmi tevékenység más fontos területein. A műszaki szakemberképzés költségeire vonatkozó nagyvonalú számítások szerint - a jelenlegi költségszinten - egy mérnök képzésének tel.ies társadalmi költsége /beruházás ♦ költségvetési kiadások + tanulás miatti nemzeti jövedelemkiesés/ 390 ezer, egy szaktechnikusé 220 ezer, egy technikus képzése pedig 70 ezer Ft- ra becsülhető. Ilyen különbségek mellett társadalmilag is figyelemreméltó költségeket jelent az oktatási rendszer változtatása. Ezt szemlélteti az alanti táblázat, amely a műszaki szakemberek összlétszómát a különböző képzési rendszer mellett szükséges arányok szerint osztja meg Iá 4Г MNL OL XIX-A-83-b
