MNL-OL-XIX-A-83-b 3091-3125/1966
3106/1966. A népgazdasági távlati műszaki szakember-szükségletéről és a szükséglet kielégítésének irányelveiről
- az ország optimális ütemű társadalmi-gazdasági fejlődésének legfőbb, alapvető tényezője a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége. Ezt a tényezőt, a legmegfelelőbb összetételű és mennyiségű szakmunkaerőt meg lehet tervezni}- a műszaki szakemberállomány korunkban a társadalmi-gazdasági haladás szükséges, de nem elégséges feltétele. Különböző más tényezők függvénye, hogy e munkaerő milyen hatékonysággal működik. Ha az elért gazdasági eredmények /pl. az egy főre eső nemzeti jövedelem/ - a munkaerő képzettségi szinvonalánoz viszonyítva - alacsony /pl. más országban nagyjából azonos összetételű munkaerő nagyobD eredményt produkál/, úgy ez a munkaerő hatékonyságát csökkentő egyéb tényezők, például a gazdasági ösztönzők, a nemzetközi együttműködés stb., nem kielégítő működésére utal. Hiba volna azt hinni, hogy a műszaki szakemberállomány növelése automatikusan és arányosan gyorsítja gazdasági fejlődésünket. A társadalmi termelés folyamatában a termelőerők elemei közül a munkaerő az aktiv tényező. Adott termelési eszközök é3 egyéb feltételek mellett - azokkal kölcsönhatásban - a termelés eredményességét a munkaerő határozza meg. Ezt a felfogást juttatják kifejezésre tervezési metodikánknak a fentiekben vázolt alapelvei. Ha a gazdaságilag aktiv népesség jövőbeni állományát és ágazati megoszlását megállapítjuk, úgy a termelékenység, termelés, stb. tervezői a munkaerővel már mint feltételezett adottsággal szomolhatnak. Ez azonban távolról sem köti meg kezüket a társadalmi termelés fejlesztésének irányát, összetételét illetően, mivel a munkaerő konvertabilitása, alkalmazkodóképessége, az ésszerűség határai között, azonos hatékonyság mellett is igen nagy. A makroökonomiai, "szintetikus", népgazdasági szintű tervmunka az említett megfontolások alapján elsősorban foglalkoztatási összefüggéseken alapuló módszerekkel jutott el a szakemberszükséglet összlétszámadatához, valamint annak ágazati és szakmai megoszlásához. A magyar alapadatokra épült szükségleti tervek ellenőrzésére a nemzetközi összehasonlítás módszerét alkalmaztuk. Az ellenőrző számítások megbízhatóságának növelése érdekében a népgazdasági tervtanulmány kidolgozása során személyileg és szervezetileg is elválasztottuk egymástól az ágazati munkabizottságokra, valamint a hazai tapasztalatokra és előirányzatokra támaszkodó szükséglettervezést a nemzetközi összehasonlító elemzéstől és az erre alapozott tervező munkától. 11 MNL OL XIX-A-83-b
