MNL-OL-XIX-A-83-b 3091-3125/1966
3106/1966. A népgazdasági távlati műszaki szakember-szükségletéről és a szükséglet kielégítésének irányelveiről
Figyelemreméltó, hogy az 198o-ra előirányzott népgazdasági szintű fajlagos szakemberellátottság /looo bérből élő, nem mezőgazda- sági foglalkoztatottra jutó műszaki képzettségű szakember/ lényegesen alacsonyabb, mint amit például a jelenleg ismert előrebecslésekben Lengyelországban, i. Szovjetunióban, az NDK-ban 15-2o éves távlatra előirányoznak. A hazai fejlődés tervezése során azonban feltételeztük a műszaki munka hatékonyságának jelentős növekedését, ami összefügg azzal is, hogy a tervezett szakemberállomány képzettségi fokok szerinti összetétele a jelenleginél és több országnak a jövőre elképzelt struktúrájánál is kedvezőbb. Végül a bázishoz képest jelentősen növekvő számú szakember megfelelő képzése csak igen koncentrált, tervszerű és határozott intézkedésekkel biztosítható.így a jelenlegi körülmények között nem látszott indokoltnak, hogy magasabb összlétszám elérését tűzzük ki célul, 3• A műszaki szakemberszükséglet képzettségi fokok szerinti meg- oszlása,- 7 A tervező munka egyik fő célja volt annak megállapitása,hogy a műszaki munkában kialakuló társadalmi munkamegosztásnak és a gazdaságosság követelményeinek milyen fokozaton képzett szakemberek felelnek meg a legjobban. Az egyes műszaki munkakörök követelményeinek elemzésén és a nemzetközi összehasonlításokon lapuló vizsgálat szerint a népgazdaság minden területén 15-2o éves távlatban is szükség lesz “technikusokra" /szakközépiskolára alapozott képzettség/, akiknek főfeladata a magasabb képzettségű műszaki szakemberek munkájának segítése, utasításaik végrehajtása, illetve végrehajtatása, továbbá gyakorlati ismereteik alapján a fizikai munkások munkájának közvetlen irányítása, segitése, ellenőrzése. Az elemzések szerint az egyetemi képzettségű "okleveles mérnökök” főfeladata a »bővített szellemi újratermelés”, a teohni?1' 1 fejlődés gyorsítása. Ez az egyetemi képzésben a tudományos megalapozás X MNL OL XIX-A-83-b