MNL-OL-XIX-A-83-b 3046-3090/1966

3049/1966. A IV. Ötéves Terv erőműépítési programjára vonatkozó elgondolásokról

- 9 ­kivül, ezen erőműtipust szovjet részről ma már teljese^ ki­forrottnak tekintik és importjára reális lehetőség van» A megküldött dokumentáció vizsgálata alapján ez az erőmüti- pus gazdaságosnak látszik, mind villamosenergia importtal, mind vizerőmüvekkel összehasonlitva, tehát ezeket helyette­sitő erőműként beléphet Különösen jelentős az a devizamegtakaritás, amely a villa­mosenergia importtal szemben jelentkezik. Még az esetben is, ha a villamosenergia importért beruházási hozzájárulást nem kell fizetni, a folyó deviza költségekben mutatkozó különb­ség az atomerőmű beruházásának importhányadát 1,9 év alatt visszatéríti. Ha beruházási hozzájárulást is kell fizetnünk a jelenleg szó- banforgó kívánságoknak megfelelően, az atomerőmű az import költségeket illetően nemcsak folyó költségben, hanem beruhá­zásban is gazdaságosabbá válik. Az atomerőmű deviza terhek szempontjából való gazdaságossá­gára jellemző számértékeket a 7, melléklet tünteti fel. Az önköltségeket vizsgálva az atomerőmű a hazai szénerőmü­vekkel is versenyképes. Ennek ellenére erőmüveket hazai szénbázisra továbbra is épiteni kell olyan mértékben, ahogy azt a meglévő bányakapacitások, illetve a kisfogyasztóktól erőmüvekbe történő átirányítás lehetővé teszi, A kisfogyasz­tóknál ugyanis a nemesebb energiahordozó előirányzása gyenge­minőségű szén helyett nagyobb gazdasági hasznot hoz, mint az atomerőmű a hazai szénerőmühöz képest. Az atomerőmű viszony­lagos gazdaságosságára jellemző önköltségeket a 8, melléklet tünteti fel. Fenti meggondolással atomerőmű épitése gazdaságos lehet 1975-ig olyan energiaforrásokkal szemben, amelyeket kizáró­lag a villamosenergia termelés érdekében létesítünk /pl, vizerőmü, villamosenergia import - beruházási hozzájárulás nélkül is - kizárólag erőmüvi felhasználás céljából megnyi­tott bánya, stb./. Magyar Országos i Levéltár \ MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Thumbnails
Contents