MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3045/1966

3006/1966. A népművelési célokat szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásának vizsgálata

4./ Borsod megyében a II„ ötéves terv alatt; 1965* június 3o-ig? a színház kiadásain kívül, 234 millió forintot fordítottak művelődési célokra. Ennek 66.4 7»-át fedezte a tanácsi költség- vetésben előirányzott összeg /ez is mintegy kétharmad—egyhar- mad arányban megoszlik egyfelől az állami támogatás, másfelöl a községiejlesztési alapból és működési bevételi összegekből fedezett kiadásokra/» Közel 24 %-ot kaptak a szakszervezetek­től, a többi megoszlik az állami gazdaságok, Tsz~ok? gépállo­mások, MEIZöV Központ és Fmsz-ek, tanácsi vállalatok és egyéb szervek között., 5, / Zala megye 1964-ben 11,6 millió forinté о fordított az állami költségvetésből művelődési célokra /ebben nincsen benne a mú­zeumok kiadásai/ és az egyes szervek költségvetésen kivüpi forrásokból. /KÖF'A,, з s о v*-. ^ ягто zell művelődési otthonok támoga­tása, vállalati igazgatói alap, KISZ, Fmsz, Tsz-1 ámо gat ás / 8,1 millió forintot.használtak fel ugyanebben az időszakban kul­turális célokra® 6, / Szabolcs megyében 4 nagyobb községben lefolytatott repräsen­tativ vizsgálat alapján 5 év átlagában az állami költségvetés­ből művelődési célra adott összeg 441®ooo forintot tesz ki, ugyanakkor ugyanerre a célra a Tsz-ok, Emsz-юк, állami gazda­ságok, vállalatok,.szakszervezet, stb® kereken 7410oco forin­tot irányoztak elő® 7, / Tolna megyében a vizsgálat alapján megállapítható, hogy költ­ségvetésen kívül a termelőszövetkezetek képezik a legnagyobb kulturális és szociális alapot. Ez 1.961-ben kereken 8 millió forintot tesz ki, amelyből, 2o—5o % jut a kulturális alapra® A megye területén több olyan vállalat és intézmény működik, amely sem tanácsi, sem szakszervezeti kezelésben lévő kultúr­intézményt пощ tart fenn, de kulturális alapot képezhet és felhasználhat. Becslés szerint az ebből származó összeg megyei szinten körülbelül évi 6-7°o ezer forint® 6969/1965,-VII : / c/ú MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Thumbnails
Contents