MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3045/1966

3006/1966. A népművelési célokat szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásának vizsgálata

Néhány községben azt tapasztaltuk} hogy viszonylag kis körzet- ben két vagy több nüveiődési otthont is építettek, de mivel ez ç. lakosság igényét meghaladja, ezek kihasználatlanul állnak. Előfordulj hogy a vállalati kultúrtermet alig használjak, ugyanakkor a városi művelődési ház helyiséghiánnyal küzd, Van község, ahol az üzemi művelődési otthon mellett két tanácsi otthon is működik, holott a község igényeinek kielégitéséhez egy tökéletesen megfelelne.

ségek arra engednek követк ztetni? hogy a koordinálásban jelentős tartalékaink va,nnak q. népművelés fe jl esztésére, a kultúra hatékony terjesztésére*

Gyakori eset, hogy az üzemi művelődési otthon könnyen láthatna el területi funkciókat is vagy a tanácsi intézmény elégíthetné ki az üzemek dolgozóinak művelődési-; szórakozási igényeit, ehelyett azonban р0гЗдг7-ппс?ап3 nem egyszer egészségtelenül rivalizálva működnek. Nem ritka az az eset sem, hogy üzemi szakkört létesítenek, holott a község /város/ művelődési otthonában jól felszerelt,, de kellően ki nem használt szakkör működik. Népi táncruhák es zenekari felszerelések hevernek

egyik helyen kihasználatlanul, mikor máshol ezekre nagy szükség volna*

Az anyagi eszközök elaprózottságából ..ered..a felhasználások

célszerőtlensége, sőt ez teszi__ 1ehetővé a rendellenességoket^

szabály ta], ans ágokat is :

A kulturális alappkat vagy nagy részüket sok helyen nem ilyen célokra fordítják.; Ezek a kiadások nem mindig haszontalanok ugyan, do nem rendeltetésszerű célokat szolgálnak-. Különösen a vállalati igazgatói alapok, de méginkább a szövetkezetek szociális és kulturális alapjuknak kbo 2o~5o %-át könyvelik el kulturális feladatok negvalósitása cinén, de a vizsgálati tapasztalatok szerint ennek csak igen kis része szolgálja népművelési célok megvalósítását»

6998/1965*-Vili,

MNL OL XIX-A-83-b