MNL-OL-XIX-A-83-b 3391-3435/1965

3411/1965. Az egészségügy egyes kérdéseinek vizsgálata

- 2 milliárd forint volt, addig a körzeti rendelőkre csupán 22.1 millió forintot fordítottunk.

Körzeti orvosaink jelentős része - főleg a falvakban - lelki-.

Nagy segítséget nyújtanak az orvosoknak a körzeti ápolónők és az Írnokok; loo orvosi körzetre a megyékben 94 körzeti ápolónő, 97 orvos-Írnok, illetve asszisztens jutott.

1964. évben az orvosi körzetek betegforgalma közel 46 millió volt; tehát lényegében az ország egész lakossága több mint 4 esetben kereste fel körzeti orvosát,

A vizsgálat tanúsága szerint a körzeti orvosok a rendelési idő kb. 3o %-át olyan tevékenységre fordítják, amely nem igényel közvetlen orvosi képzettséget. Sok beteg csak gyógyszerek felírásáért vagy injekciók beadásáért keresi fel a körzeti orvost. Sok felesleges munkát végez az orvos a különböző adminisztrációs tevékenységgel. A nagy forgalom és az orvos egyéb jellegű feladatai miatt a vizsgálati idő cgy-cgy betegnél gyakran 3-4 percre korlátozódik; ez nem elegendő a jó ellátáshoz. Az idő rövidsége következtében sokszor előfordul, hogy az orvos kivizsgálás nélkül szakrendelésre irányítja a betegeket vagy csak a beteg által kért gyógyszert Írja fel. Sok időt vesz cl a rendelésből, hogy vetkőzőfüfkék hiányában meg kell várni az orvosnak a beteg öltözködését. Az időhiány tette rendszeressé azt az orvosetikai szempontból megengedhetetlen gyakorlatot, hogy az orvosok.többsége egyszerre több beteget enged be a rendelő- helyiségbe.

Sok a betöltetlen körzeti orvosi állások száma /4.6 %/;.cz főleg a községekben mutatkozik és okoz komoly problémákat.

Kedvezőtlen jelenség, hogy az orvos-egyetemeinken egyre nagyobb arányban végző nők, körzeti orvosi állást - főleg falvakban - csak ritkán vállalnak.

1964-ben egy orvosi körzetre átlagban 2.963 lakos jutott. Ettől az átlagtól azonban nagyok az eltérések. Nem kevés az olyan

6252/1965.-VIII,

MNL OL XIX-A-83-b