MNL-OL-XIX-A-83-b 3331-3390/1965
3352/1965. Az idegenforgalom fejlesztésének elveiről, valamint az 1966. évi idegenforgalmi idényre való felkészülésről
- 2 forgalomban és olyan szolgáltatásokat is valutáért értékesítünk, amelyek egyébként nem exportálhatok., Kevésbé közismert azonban, hogy a szállodaberuházások is kedvezően térülnek meg. Ezek megtérülésénél ugyanis - az üzemelés forint eredményén túl - számításba kell venni azt is, hogy az idegenforgalomban a tőkés devizát a külkereskedelem átlagos devizakitermelésénél jóval kedvezőbb belföldi ráfordítással termeljük ki. Ezt figyelembe véve számításaink szerint a budapesti szállodáknál a beruházások 2-5 éV alatt térülnek meg. Egy másik fontos elvi kérdés, amit az idegenforgalommal kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a lakosság külföldi utazásai és a belföld,! turizmus is egyre keresettebb szolgáltatássá és vásárlóerőt lekötő eszközzé válik. Gyakran merülnek fel olyan nézetek, mintha a Balaton, vagy általában az üdülőhelyek kommunális és kereskedelmi fejlesztését, az útépítéseket, stb, csakis a külföldi vendégek számának növekedése indokolná* Ez a szemlélet alapvetően téves, mert elsősorban a belföldi üdülés, turizmus és egészében gazdasági életünk ós az életszinvonal fejlődése támaszt egyre nagyobb keresletet, illetve követelményt az ezzel kapcsolatos valamennyi szolgáltatás és kommunális beruházások iránt* Jellemzésül megemlítjük, hogy például a Balatonnál az összes üdülő— és turistaforgalomban a külföldi vendégek részaránya legfeljebb lo-15 %~ra tehető* Nagy fogyatékossága idegenforgalmi munkánknak, hogy a külföldi vendégek számára nem nyújtunk elegendő lehetőséget pénzük elköltésére. A szórakozási lehetőségek ós a szolgáltatások sokrétű fejlesztésével a deviza bevételeket jelentősen növelhetjük* A helyi lakosság közvetlen érdekeltségét is sokrétűen meg kell teremteni és módot kell adni arra, hogy a súlyponti idegenforgalmi helyeken a kereskedelmi és a szolgáltatási tevékenységbe a mezőgazdasági termelőszövetkezetek» állami gazdaságok és a lakosság is sokféle formában bekapcsolódhasson. Ilyen lehet pl* a tsz-ek borkimérése saját pincéikben, a zöldség- és gyümölcs értékesítés, halsütés, stb*, vagy pl, a fizotővendéglátó szolgálatnál és a campingeknél - ahol ezeket a feladatokat az állami vagy szövetkezeti szektor nem tudja megoldani — a lakosság bevonása egyes szolgáltatások nyújtásába /mooa ás, vasalás, javítás, kifőzés/. Az előbbiekkel kapcsolatban fel kellene V-5284 M MNL OL XIX-A-83-b
