MNL-OL-XIX-A-83-b 3041-3100/1965

3048/1965. A KGST XIX. ülésszaka és a Végrehajtó Bizottság 16. ülése

V- 3 M§:SI§:í!_ͧ:I§:§i§íí^_§:5_a_határózat_született, hogy a Végrehajtó Bizottság még idén külön foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Már a V.B. következő ülésén előzetes eszmecserét folytatunk a szakosítás problémáiról. Ez az eszmecsere kiinduló alapul szolgál egy 1965 julius végéig megszervezendő szakosítási tanácskozáshoz, ahol az országok megvitatják a szakosítás problémáit és elemzik a szakosítást fékező gazdasági és egyéb okokat. Ugyanakkor intézkedéseket dolgoznak ki a szakosítás hatékonyabbá tételére,

d. / Többen hangsúlyozták, hogy az árakat_olymódon_kell_megyál::

toztatni, hogy azok jobban ösztönözzenek a fő gazdasági feladatok megoldására és a kölcsönös forgalom növelésére.

A Szovjetunió képviselője ezt elsősorban a gépipari árakkal kapcsolatban vetette fel, mig a bolgár képviselő a mezőgazdasági árak emelése mellett lépett fel,

e. / A képviselők többsége hangsúlyozta, hogy a KGSf^Titkár^

ságnak_önánóbbi_aktiyabb_teyékenységet_kell_a_iövőben leíratnia; ^öbb gazdasági elemzést kell készítenie és hogy a Titkárságot meg kell bizni egyes speciális kérdések kidolgozásával.

f. / A_lengyel_k^yiselő_hangsulyozta, hogy az 1962-es és

1963-as felsőszintű értekezletek óta helyenként eltérés mutatkozik azok határozataitól és vannak olyan tendenciák, amelyek az együttműködés leszűkítésére irányulnak. Felvetette, hogy az egyik legfontosabb inegoldásra^ár^prqblé^ §§_§2_országok_nyersanyagellátásaJ_ Ezzel a KGST-nek is alaposan foglalkoznia kell. Amennyiben növekvő mennyiségben kell nyersanyagot tőkés országokból beszerezni, ez bizonyos határokon túl a tőkés országoktól való függéshez vezet. A lengyel vezetést ez a probléma igen nyugtalanítja.

A lengyel fejtegetésekre élesen_reagált_Rom^ia_képviselő- je_Birladeanu_elxtá.rs, aki úgy vélt;©, hogy az együttmüköMNL OL XIX-A-83-b