MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3040/1965
3005/1965. Magyar Népköztársaság és az arab országok kapcsolatairól
8 i 4Ü Jóllehet ez káros precedenst jelent és előnytelen anyagi kihatásai lehetnek: elfogadtuk az. alg riai álláspontét. A kérdéses jegyzőkönyv-tervezetet — a szociális'ja országok külkepviseleteivel folytatott konzultáció után - rövidesen átadjuk« Az NGKB október 1-i határozatában jóváhagyott keret /loo.os« 0f 1,5 M Ft/ terhére megfelelő egyéb szerződések alapján, a jegyzőkönyv aláírásáig is hajlandók vagyunk korlátozott számú szakértők küldését finanszírozni* Miután anyagi feszültségek abból is adódnak, hogy szakembereink túlzott igényt támasztanak: fontos politikai feladat megfelelő szakmai tudású, de áldozatkész, a problémákat megértő! r"’kért ők kiválogatása. Kulturális egyezményt 1964-ben irtunk alá. Ben Bella meghívásunknak eddig még nem tett eleget, azonban látogatása előreláthatólag 1965 májusában megvalósul. Az 1958. évi forradalmat követően az Iraki Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között fejlett politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki. Ezek a kapcsolataink a baathista uralom alatt megromlottak. 1963 novemberétől a baath-párti kormány bukása után az új iraki kormány részéről növekvő érdeklődés mutatkozik a két ország kapcsolatainak fejlesztésére. Kezdeményezték a tájékoztatási egyezmény muhkatérvének újbóli kidolgozását, ké jztöndijasunkat készséggel fogadták« Gazdasági, kulturális, társadalmi téren kezdeményezően lépnek fel a kapcsolatok rendezésére« Az 1959-hen aláirt iraki-magyar kereskedelmi szerződésben vállaltuk, hogy exportunk értékének 25 £-á-;r$ iraki termékeket vásárolunk. E kötelezettségünknek nem tettünk eleget, amit kifogásolnak. Irak exporttermékeinek száma nagyon korlátozott. Árpa, pamut, ola_ josmagvak exportja a mindenkori termés függvénye« Irak ugyanakkor a világ legnagyobb étkezési és takarmánydatolya exportőre» Az iraki kereskedelempolitika egyik fő célkitűzései fokozni a datolya exportját és új piacokat biztosítani számára« St.szám: ool37 MNL OL XIX-A-83-b
