MNL-OL-XIX-A-83-b 3401-3445/1964

3424/1964. A kisipari szövetkezetek helyzetéről

X

.

I.

A kisipari szövetkezetek fejlődése

A szövetkezeti ipar népgazdaságban elfoglalt helyét a beszámolási időszakban to vábbra is az állami ipart kiegészítő szerepe határozta meg, főfeladatainak pedig - ennek megfelelően át az alábbiakat kellett tekinteni:

a,/ a helyi iparpolitikai tevékenységet,

b/ az árutermelés területén a választékbővitő és úgynevezett hiánycikk termelés fokozását,

c,/ az exportcélú termelést,

A szövetkezeti ipar 1963, évben 24 %-kal több értéket termelt, mint - a második ötéves terv kezdetén - 1960-ban, Ezen belül a helyi iparpolitikai tevékenység termelési értéke 62 %-kal, a lakosság részére közvetlenül végzett építőipari tevékenység három és félszeresére növekedett, az export termelés pedig megkétszereződött.

Továbbfejlődött a kisipari szövetkezetek anyagi megalapozottsága is, A saját vagyon 1964, június 30-án 3,5 milliárd forint volt, amiből a részjegyalap /osztható alap/ mindössze 160 millió forint, a tartalékalapok és a hosszú-lejáratú kölcsönalap /oszthatatlan alap/ pedig 3.3, milliárd forint. A teljes szövetkezeti vagyonnak tehát több mint 95 %-a oszthatatlan alap.

Jelentős mutatója a népgazdasági eredménynek az akkumuláció is. Az összes akkumuláció 1963. évben közel 3 milliárd forint volt. Ennek 78 %-át a szövetkezetek az állami költségvetésbe fizették be, 11 %-ot fordítottak a saját alapjaik növelésére, a fennmaradó 11 % került részben nyereségrészesedés címén a tagok közötti elosztásra, részben a különleges alapokra.

Az 1963. évben a szövetkezetek a több mint 13 milliárd forint termelési értéket kereken 1,7 milliárd bruttó értékű állóeszközzel hozták létre, vagyis minden 100,- forint állóeszköz mintegy 770,- forint termelési értéket produkált,

Az 1964. I, félév adatai azt mutatják, hogy a termelési érték, az akkumuláció és a vagyoni helyzet fejlődése 1964. évben is folytatódni fog,

A szövetkezeti ipar irányításában is történt előrehaladás. Az 1960. év végén 1613 kisipari szövetkezet működött 203 ezer dolgozóval. A szövetkezetek száma az irányítás koncentrációja következtében 1964, június 30-án 1206-ra csökkent /ebből 865 vidéken, 341 pedig Budapesten működött/, a dolgozók létszáma ezzel szemben 223 ezerre emelkedett,

A szövetkezetek számának csökkenése a szövetkezetek fúziója úján ment végbe. A fúziók előmozdították a profilirozást, és elősegítették a szövetkezetek gazdaságosabb működését, valamint a vezetés színvonalának emelését, Hiba volt, hogy egyes esetekben a szakosítást nem a kellő gondossággal hajtottuk végre, azokat nem előzték meg megfelelő gazdaságossági számítások,

Az ipar irányításának előrelépését jelenti, hogy a textil-, és bőrruházati iparban működő középüzemű szintű szövetkezetek országosan az 1964, január 1 ével megalakult Ruházati Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége irányítása alá kerültek.

MNL OL XIX-A-83-b