MNL-OL-XIX-A-83-b 3331-3365/1964

3332/1964. Csatlakozás a genfi váltó- és csekkjogi egyezményhez

IGAZSÁGÜGYMINISZTER 20.147-9/1964.IM il/l. AZ ÜLÉS UTAN AZONNAL W.iZAKÜLDENBÖ A. T. TÜK-NEK. 1964 AU G 1 q 003Ci/-L-hJ/^r-' PÉNZÜGYMINISZTER Tárgy: Csatlakozás a genfi váltó- és csekkjogi egyezményekhez Mell.: 2 db Egyetért: KÜM: Péter János elvtárs KkM: Karádi Gyula elvtárs lerakva • l \ ьдьг I ir-ÍLájjj ELŐTERJESZTÉS a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz. J I. A váltó- és a csekkjogot Magyarországon jelenleg az 1876. évi XXVII. számú váltótörvény, illetőleg az 1908. évi LVTII. számú csekktörvény szabályozza. Váltók kibocsátása a belföldi forgalomban csak elvétve fordul elő s a csekkek gya­korlati szerepét a közületi forgalomban az egyszámlarenddel kapcsolatban kialakult uj elszámolási módok váltották fel. Az említett jogszabályokat azonban a Polgári Törvénykönyv hatály­balépéséről szóló I960: 11. számú törvényerejű rendelet mégis kénytelen volt hatályában fenntartani, mert külföldi vonatko­zásban, elsősorban a kapitalista országok irányában számotte­vő váltó- és csekkforgalmat bonyolítunk le, amely a belső jo­gi szabályozást sem nélkülözheti. Emellett belföldi magánsze­mélyek számára az Országos Takarékpénztár is vezet csekkszám­lákat. A váltó- és csekkviszonyok csökkent jelentősége nem te­szi indokolttá a váltó- és csekkjog önálló kiépítését. Figye­lemmel azonban a nemzetközi forgalom szükségleteire, az emlí­tett jogterületek szükséges mértékű rendezésére alkalmas esz­közként kínálkozik az e tárgyban az 1930-as években, a Népszö­vetség kezdeményezésére keletkezett egyezményekhez való csat­lakozás. Az egyezményeknek számos baráti és kapitalista ország tagja. így a váltójogi egyezménynek részese a Szovjetunió, to­MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Thumbnails
Contents