MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3050/1964
3002/1964. Csongrád megyei homokterületek hasznosítása
-8A differenciáltság még élesebben megmutatkozik, ha külön vizsgáljuk a szegedi járást, ahol járási átlagban az egy tagra jutó közösből származó évi jövedelem 5.803 Ft,.ezenbelül a gyengén gazdálkodó 54 szövetkezet átlaga 5*100 Ft, de van olyan.szővetkezet is, ahol az egy tagra jutó jövedelem 1.792 Ft, volt., Az alacsony jövedelmet is osak a mérleghiány mellett /56 millió/vala- mint az állami dotáció /47 millió/ felhasználásával lehetett biztosítani, Ezzel szemben Makó város szövetkezeteiben az egy főre jutó átlag- jövedelem 16,766 Ft. volt. Ez a helyzet nagyon komoly politikai és szervező munkát igényel, mert az alacsony jövedelem miatt rendszeresen visszatérő jelenség a kilépési törekvés. Ez évben a jobb gazdasági kilátások, valamint a politikai munka eredményeként kilépési szándékkal ez- ideig nem találkoztunk. A tsz-ek gazdasági előrehaladását, megszilárdításukat az egymást- követő aszályos évek még nehezebbé tették. Az alacsony jövedelem miatt a tagok egy része nem szivesen dolgozik a termelőszövetkezetekben, nagy a jövedelem differenciáltsága, mely megosztja a tagságot és többször igen komoly nézeteltérésekre is vezet. Ez különösen érezteti hatását ott, ahol a szőlő- gyümölcsös átmenetileg háztáji kezelésben maradt. A szegedi járásban lévő termelőszövetkezetek minden 100 kh. területre számitva kivétel nélkül minden.termékféleségből jóval kevesebbet termelnek a megyei átlagnál. Pl. kenyérgabonából a megyei átlagnak 67 %-át, kukoricából 52 %-át, tejből 48 %-át, hi- zómarhából 42 %-át, hizottsertésből 62 %-át. Ebből világosan látható, hogy ezek az alacsony hozamok lényegesen lerontják az ossz megyei mutatókat. A megyei Párt és Tanács vb. látva a szegedi járásban lévő differenciáltságot, több intézkedést tett a fejlődés gyorsítására. A homokterületre koncentráltul: a szőlő- gyümölcs telepítést, megteremtettük a telepítéshez szükséges feltételeket, különösen a 4o MNL OL XIX-A-83-b
