MNL-OL-XIX-A-83-b 3321-3380/1963
3332/1963. A kisipari szövetkezetek helyzetéről
- 9 Létszám, átlagkereset. 1962. december 31-én a dolgozók összes /háziipar nélküli/ létszámának 77 %-a a termelő, 13 %-a nemtermelő /műszaki és adminisztratív dolgozók/ és lo %-a ipari tanuló, A legutóbbi - i960, december 31-1 - felmérés szerint a termelő dolgozók 68 %- a szakképzett, 23 %-a betanított dolgozó és 9 %-a segédmunkás. A szakembereknek ЗА %-a volt korábban magánkisiparos, 20 %-a a szövetkezetben nyert szakmunkás képesítést, mint ipari tanuló, illetve átképzős. Az utóbbi években a kisiparos belépők száma csökkent, 1962-ben mindössze 1,419 lépett be. A termelő dolgozók átlagkeresete /háziipar figyelembevétele nélkül/ 1962. évben havi 1.511»- Ft volt, ezen belül az iparban 1.512,- Ft, az építőiparban 1.588,- Ft, a szolgáltató i- parban 1.395»- Ft. A szövetkezeti iparban a tervezett átlagkereseti szintet nem érték el, 3 %-os lemaradás jelentkezett. A nyereségrészesedés egy főre átlagosan 1.154,- Ft volt, mely egy havi keresetnek felel meg. III. A SZÖVETKEZETI IPAR TOVÁBBI FELADATAI. A szövetkezeti ipar perspektivikus feladatai tükröződnek az 1963. évi tervben. A terv a termelés 4 %-os növekedését Írja elő. Számol ugyanakkor az elmúlt évben kialakult termelési szerkezettel és annak helyes irányban való továbbfejlesztését határozza meg. A legjelentősebb - 18 %-os, 329 millió Ft-os - növekedést ennek megfelelően a helyi iparpolitikai tevékenység tekintetében kell elérnünk. Ennek teljesítésével a kisipari szövetkezetek kereken 2,2 milliárd Ft értékű szolgáltatást végeznek közvetlenül a lakosságnak. E feladat teljesítése érdekében tovább kell fejleszteni a hálózatot. A szövetkezeti ipar rendelkezésre álló beruházási eszközökből a termelésben elfoglalt arányt meghaladó mértékben részesítettük eddig is és részesítjük a jövőben is a lakossági szükségleteket kielégítő szövetkezeteket. Különösen 13 MNL OL XIX-A-83-b
