MNL-OL-XIX-A-83-b 3281-3320/1963
3290/1963. A munkavédelem helyzetéről
12 nyitva - milyen eltérést mutat. A vizsgálat•alapján megállapít ást nyert, hogy az GgyGs bányákban a légzőszervi megbetegedések aránya 11 - 13.9 ‘^-ban fordult elő, mi g az iparban 12.8 fo-ban. Azonos iparágon belül is jelentős különbség van egyes üzemek között a nem foglalkozási megbetegedések gyakoriságát illetően. A korszerű Dunai Vasmű megbetegedési aránya - természetesen - jelentékenyen kisebb, mint a korszerűtlen Kőbányai Vas- ős Acélárugyár év A Dunai Vasműben az átlagosnál 7 ‘/6-kel magosabb a loo dolgozóra számit ott betegségi napok száma. A Kőbányai Vas- és Acélgyárban a loo dolgozóra eső betegségi népek sz.ma 8oo-cl haladja meg az ipari átlagot és gz évenként 11.13c munkanap kiesést jelent. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vas- ás gépiparon bőiül megvizsgált 14 nagyüzem közül 6 üzemben /óbudai Hajógyár, Győri Vagongyár, Borsodnádosdi Lemezgyár, stb./ a mozgásszerv! megbetegedések száma meghaladta az ipari átlagot. Ugyanakkor a Csepeli Vas- ás Fémművek, a Dunai Vasműben dolgozók megbetegedésének száma jelentősen az ipari átlag alatt van. Az eltérések oka az, hogy a magas kiugrást mutató üzemekben kovós intézkedés történt a kedvezőtlen klimc-viszonyok, valamint a mozgásszervekre gyakorolt terhelés mQgszüntatéso érdekében. a«/ Zaj ártalom. Egyro nagyobb problémát jelent az üzemi zaj szint növekedése, molyot részben a. gépek szamárnak növelése ás kis helyen nagy tömogbGn történő üzemeltetése okoz, részben a technológia, t korszertion szolgáló gép kialaki tásánál a torvozők a gép zaj osságát ás annak ártalmát figyelmen kivül hagyják /pl. a Kinából importált szövőgépük/, A huzamosabb időn keresztül erős zajban foglalkoztatott dolgozóknál hclláscsökkonús és őzt követően süketség láp fel. Bmellott a zaj igénybe veszi és gyorson ki fáraszt ja az idGgrondszort és önnek következményeként a különböző szervek működésének zavarai állanak elő. A zajhatások a log5 MNL OL XIX-A-83-b
