MNL-OL-XIX-A-83-b 3281-3320/1963

3296/1963. A nemzetközi vízügyi egyezmények alapján 1962. évben tett intézkedésekről és a nemzetközi vízügyi kapcsolatok egyes kérdéseiről

Az egyezmény végrehajtására alakit-ott Magyaj?”^amáű^YÍ2^gy±-Jffiissaici_.._. Vegyesbizottság Bukarestben 1962«, október 22„ és november 6. között tartotta első ülésszakát„ A Vegyesbizottság az ülésszakon megállapította az 1961. évi közös érdekű munkák és szolgáltatások mennyiségét, továbbá azok elszámo­lásának és kiegyenlítésének módját. Meghatározta az 1963. évi közös érdekű munkák programját, azok tervei elkészítésének és véleményezé­sének módját«, Határozatot hozott az uj egyezmény alapján megalkotan­dó közös /árvi^védekezési, belvizvédekezésiP határátlépési stb./ sza™ bályzatok kidolgozására. Meghatározta egyes határvizfolyások szennye­zettségének csökkentésére vonatkozó intézkedéseket«, A korábban vég­zett közös érdekű munkák és szolgáltatások teljesítésével kapcsolat­ban keletkezett vitás kérdések az ülésszakon rendezést nyertek. Az egyezmény végrehajtása során a két fél között egyetértés osupán a felsorolt részletkérdésekben jött létre. A magyar fél szempontjából legfontosabb kérdésben^ a határ által átmetszett vízfolyások vízhoza­mának felhasználása terén azonban, még az eljárást illetően sem sikerült előrehaladást elérni. A román fél ugyanis az egyezmény idevonatkozó rendelkezéseit egyoldalúan \igy értelmezi, hogy kötelezettsége csak a határ által átmetszett vízfolyásokból közvetlenül táplálkozó- tehát azok völgyében lévő magyar vízhasználatok vízigényének kielégítésére, terjed ki. Ez annyit jelent, hogy az említett vízfolyásokból táplálko­zó magyar vízhasználatok vízigényének mindössze 20 $-át elégítené ki, mig az egyezmény aláírásakor ténylegesen működött és ma is működő ma­gyar vízhasználatoknak a 80 a viz nélkül maradna, mert ezek nem a határ által átmetszett vízfolyások völgyében vannak, A határ által át­metszett vízfolyások /Szamos, Körösök, Maros/ adják ugyanis a Tisza vízhozamának jelentős részét. Az 1963« április 30-án befejezett szakértői tárgyalásokon a román szak­értők nem voltak hajlandók megvizsgáljál a ténylegesen meglévő magyar vízhasználatok vízigényét. Magyar részről mind a vegyesbizottsági, mind a szakértői tárgyaláso­kon és az időközi levélváltások során kifejezésre juttattuk tárgya­lási készségünket és a meg gyezésre irányuló törekvésünket. A román félnek a magyar vízigények kielégítése tekintetében az egyezmény ren­MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Thumbnails
Contents