MNL-OL-XIX-A-83-b 3205-3235/1963

3205/1963. A magyar-szovjet határ vízi szakaszairól készített új határokmányok jóváhagyása

— a harmadik, a záróoszlop pedig a folyó ellenkező part­ján, a szárazföldi határ folytatásában került felállításra. 2. A víziszakaszokon a szomszédos határjelek közötti távol­ság nem haladja meg az 1,5 km-t. A folyók, patakok és csatornák mentén elhelyezett vala­mennyi határjel számozása délkeletről északnyugati irányba történt. A magyar határoszlopok piros, fehér és zöld színű vízszin­tes sávokkal, a szovjet határoszlopok pedig piros és zöld színű vízszintes sávokkal vannak befestve. A magyar határoszlopokra a Magyar Népköztársaság, a szovjet határoszlopokra pedig a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége állami címereit erősítették fel. A határjelek kölcsönös láthatósága érdekében az államhatár vonalának ellenőrzésekor az erdős szakaszokon 5 méter széles nyiladékokat vágtak és tisztítottak, a határjelek középpontjától a fák koronájáig. A megtisztított nyiladékok teljes hossza 9 km. 3. Az egész ellenőrzött szakaszon minden határoszlop — rendszerint — két-három tereptárgyhoz vagy geodéziai pontok­hoz van bemérve. Ezen pontok és tereptárgyak tartósságához kétség nem fér és segítségükkel könnyen megállapítható a határ­oszlop helyzete a terepen. A határoszlop és a tereptárgyak közötti távolságot közvet­lenül a helyszínen mérték 1 méter pontossággal, a határoszlop és a geodéziai pontok közötti távolság pedig 0,1 méter pontos­sággal van megadva. 4. Minden ellenőrzött és új helyre áthelyezett határjelnek meghagyták az 1948—1949. évi határ-redemarkáció során meg­állapított sorszámát. 5. Minden ellenőrzött és áthelyezett határjelről az elfoga­dott forma szerinti jegyzőkönyv és helyszínrajzi vázlat készült, amelyen feltüntették a határjel és az államhatár vonalának helyzetét. A helyszínrajzi vázlatok 1:5 000 méretarányban készültek. A helyszínrajzi vázlatokon minden beírás két nyelven történt. Minden ellenőrzött és áthelyezett határjel jegyzőkönyve négy példányban — kettő magyar, kettő orosz nyelven — készült. 6. A folyók, patakok és csatornák mentén húzódó határ vonalának hosszát a határról készült térkép alapján állapították meg, mint három mérés középértékét és azt az államhatár vonala helyzetének Leíró-jegyzőkönyvében 0,1 km pontossággal ír­ták be. 7. A Tisza folyó szigeteinek hovatartozását egyik, vagy másik parthoz való közelségük alapján állapították meg. Az összes helyükön maradt szigeteknél meghagyták az 1948—1949. évi határ-redemarkáció során megállapított sor­számot. Az újonnan alakult szigeteknek pedig a hozzájuk leg­közelebb eső szigetek számát adták kiegészítő indexszel. (1/a, 5/a, 5/b, 5/c. számú szigetek.) Az eltűnt szigetek számát elhagyták. (3-as számú sziget eltűnt.) 5 MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Thumbnails
Contents