MNL-OL-XIX-A-83-b 3096-3160/1963

3100/1963. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi törvény végrehajtása

IGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY C A ‘•W[ Feljegyzés z o t t n e r Sándor miniszter elvtárs részére Tárgy: A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI* törvény végrehajtásának ellenőrzése. A tárgyban megjelölt kormányelőterjesztéssel kapcsolatosan az alábbi észrevételeket teszem. Az előterjesztés kifogásolja, hogy egyes esetekben a mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra való igénybevétele indokolatlanul történik, és hogy az eltérő célra történő használat befejezését követően haladéktalanul nem teszik alkalmassá az ingatlant újbóli mezőgazdasági művelésre. A bányászat céljára történő területigénybevételeket minden esetben a bányatörvénynek megfelelően bonyolitják le. A terül etigénybevé- telre ott és akkor kerül sor, amikor és ahol a jóváhagyott tervek­nek megfelelően az ott elfekvő szénvagyon művelése szükségessé vá­lik. Akár beruházási program, akár középlejáratú hitel alapján tör­ténik egy mélyművelésű, illetve külfejtési bányaüzem létesitése, ezt megelőzi a szükséges terület mezőgazdasági művelés alól kivo­násának engedélyezése, ,és a szükséghez képest a terület kisajátí­tása. Az előterjesztés sem hoz fel olyan esetet, mely szerint a területigénybevétel során a bányászat részéről szabálytalanság tör­tént volna. A bányaművelés befejezése után a bányatörvény értelmében a bánya­vállalat az igénybevett terület tájrendezésére köteles. A tájren­dezett területen az újrahasznosításra és a mezőgazdasági művelés megindítására az illetékes tanács végrehajtóbizottsága mezőgazda- sági osztálya által kijelölt szerv hivatott. A bányatörvény, mely 19ol-ben lépett hatályba, irta elő elsőizben a bányászat terhére a tájrendezési kötelezettséget. Azóta a bányászati szervek ennek folyamatosan eleget tesznek. Sőt - érezve a mezőgazdasági művelés megindításának fontosságát - a tájrendezés befejezése után is hat­hatós segítséget nyújtanak a mezőgazdasági újrahasznosításra hivatott szervnek. Előfordul, hogy a mezőgazdasági újrahasznosításra hivatott szerv, nem lévén tisztában az idevonatkozó rendelkezésekkel, a bá­nyászattól nem csupán tájrendezést, hanem olyan messzemenő munkákat követel, hogy a felhagyott területen például szőlőművelés, illetve telepítés is történjék meg. Ennek természetesen a bányászat nem tud eleget tenni, ebből az újrahasznosításra hivatott szerv vona­kodása miatt késedelem származhat, ez azonban nem irható a bánya- vállalat terhére, amely az újrahasznosítás körében csupán segít­séget nyújthat az arra illetékes szervnek. Az előterjesztés példa­tárában szereplő ecsédi 50 kh terület - a külszíni Szénbányászati Vállalat jelentése szerint - még a bányatörvény életbelépése előtt MNL OL XIX-A-83-b

Next

/
Thumbnails
Contents