MNL-OL-XIX-A-83-b 3291-3310/1961

3297/1961. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

- 9 vagy kijátssza..."

Ezzel a megszorító javaslattal nem értek egyet, mert annak felvételét a tényállásba a szóban forgó népgazdasági érdekek védelme nem teszi lelne tővé. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy e bűncselekmény üldözéséhez a javaslat 251. §-a szerint az illetékes szervek feljelentése szükséges.

6, A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a jelenlegi joggal egyezően nyilvánítsuk bűntetté annak a cselekményét, aki olyan jármüvei vesz részt a közúti forgalomban, amelynek lábféke nem működik.

Álláspontom szerint helyesebb, ha az említett cselekményt szabálysértésnek minősítjük. Az ellenőrző szervek ugyanis akként szereznek tudomást a fékhibáról, ho'gy leállítják a gépjármüvet és próbát csinálnak. Ha megállapítják a hibát, sokkal jobb, ha a helyszínen nyomban bírságot szabnak ki, s egyidejűleg intézkedhetnek a hiba kijavítása végett. Tapasztalatok igazolják, hogy ez a gyors eljárás a közúti közlekedés biztonságát a leghatásosabban szolgálja. Egyébként, amennyiben a fékhiba következtében közvet=» len.veszély állott elő, a cselekmény amugyis bűntettet valósit meg.

7. A 238. § /l/ bek. b/ pontja szerint, aki hatósági ár hiányában olyan árat követel, amely a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, árdrágítás bűntettét követi el.

Ez az un. áruuzsora formájában elkövetett árdrágítás.

A Termelőszövetkezeti Tanács Titkársága az áruuzsora büntetlenül hagyását javasolja, mert attól tart, hogy e szabályozás korlátozza a piac szabadságát és ezzel a termelőszövetkezetek értékesítési lehetőségeit.

Az áruuzsora büntetés alá helyezését a bekövetkezett gazdasági fejlődés ellenére is a hatályos joggal egyezően szükségesnek tartom, ügy vélem, hogy a szabadpiac intézménye nem teszi feleslegessé a büntetőjog eszközeiről való lemondást, sőt ellenkezőleg, egyenesen megkívánja az e téren jelentkező visszaélések szigorú elbírálását.

M

*

MNL OL XIX-A-83-b