MNL-OL-XIX-A-83-b 3201-3250/1961
3206/1961. A Genfben 1958. április 29-én kötött nemzetközi tengerjogi szerződésről
belül fekvő tengerrészeknek oly .szorosan, kell Itepcsolodnitüc a szárazföldi területhez, hogy bevonhatók legyenek a belvizek igazgatásába. 3. Az alapvonalak apály idején kiemelkedő magaslatok irányában vagy ilyenektől kiindulóan csak akkor vonhatók meg, ha azokon állandóan a tengerszint felett levő világitótornyok vagy hasonló berendezések létesültek. 4. Olyan esetekben, amikor az 1. pont.rendelkezéseinek megfelelően az egyenes alapvonalak módszerét alkalmazzák, az egyes alapvonalak meghatározásánál tekintetbe lehet venni a szóbanforgó terület olyan sajátos gazdasági érdekeit, amelyek valódiságát és fontosságát hosszas gyakorlat világosan igazolja. 5. Az egyenes alapvonalak módszerét az állam nem alkalmazhatja oly módon, hogy égy másik állam parti tengerét a nyilt tengertől elvágja. 6. A parti állam tartozik az egyenes alapvonalakat tengeri térképeken világosan megjelölni és ezeknek kellő nyilvánosságot biztosítani. 5. cikk 1. A parti tenger alapvonala és a szárazföld között lévő vizek az állam belvizeinek részét képezik. 2. Amikor az egyenes alapvonalnak a 4. cikk szerint történő megállapítása azzal jár, hogy belvízként olyan övezeteket is bekerit, amelyeket korábban a parti tenger vagy a nyilt tenger részének tekintettek, егекге a vizekre érvényes a békés áthaladás joga, amelyről a 14-23. cikkek rendelkeznek. 6. cikk A parti tenger külső határa az a vonal, amelynek minden pontja a parti tenger szélességével egyenlő távolságra van az alapvonal legközelebbi pontjától. 7., cikk 1. A jelen cikk csak azokra az öblökre vonatkozik, amelyeknek partjai csupán egy államhoz tartoznak. Stsz.: 06099 MNL OL XIX-A-83-b
