MNL-OL-XIX-A-83-b 3071-3130/1961
3090/1961. Idegenforgalom helyzete
- 5 Az idegenforgalmi szervek fő törokvóso , hogy az 'összes utazásokon belül a szervezett utazások száma emelkedjék. Az IBUSz kül^31di utaztatása tekintetében a növekedés valamivel kisebb arányú, mint a beutazás területén* Jelentős változások azonban a múlttal szénben; 1, / a kiutazások 50 %-a 1 500 Ft-os ár alatt került lebonyolitásra, 2, / a kiutazók 55 %-A vidéki volt, szemben a korábbi 20 %-kal, 5*/ emelkedett a munkás-paraszt résztvevők arányszána, az 1957 évi 5,9 %~ról 1960-ban 13,4 %-ra. Ezeket az eredményeket az idegenforgalom politikai és kulturális jelentőségére való tekintettől szélesíteni kívánjuk. Az IBUSz deviza kitormeléso és az idegenforgalon gazdaságossága Az IBUSz deviza kitermelésének alakulását az alábbiak mutatják; 1958-ban társas és egyéni utazásokból .< 1 421 000 deviza Ft bankváltásokkal együtt *- 6 663 000 deviza Ft 1960-ban társas és egyéni utazásokból 8 772 000 deviza Ft bankváltásokkal együtt 15 473 000 deviza Ft A vállalati akkumuláció 1960-ban 24 818 000 Ft volt. Az idejenforgalom gazdaságosságát mutatja, hogy a nyugati idegenforgalomban egy dollár kitermelésére átlag 26,- Ft-os ráfordítás jelentkezik, Minthogy azonban az IBUSz által téritett vondéglátóipari szolgáltatások akkumulációt is tartalmaznak,.a népgazdasági ráfordítás ennél lényegesen kedvezőbb, kb, 22,~ Ft, A deviza kitermelés gazda- ságossága még szembetűnőbb ha figyelembe vesszük, hogy az idegenforgalom keretében felhasznált árufajták exportja révén egy dollár 40- 50,- Ft ráfordítással termelhető ki. A belföldi idegenforgalom A belföldi idegenforgalom vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal átfogó adatokkal nem.rendelkezik, igy annak alakulását számszerűleg bemutatni nem tudjuk. Az egyes idegenforgalmi szervek részleges helyi adatai alapján azonban az elmúlt évhez viszonyítva átlagosan 20-25 %-ra becsülhetjük a növekedést, néhány rendelkezésre álló adat érzékeltetheti azonban, o vonalon is a fejlődést. % MNL OL XIX-A-83-b