MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3070/1961
3001/1961. A kubai gazdasági delegációval Moszkvában lefolytatott tárgyalásokról
Amint ismeretes, Kuba a világon az első helyet foglalja el a cukorkivi— telben, Amint előbb is említettem, ez az export eddig két fő irányban valósult meg. A cukor egyik része a szabadpiacon került eladásra, .ennek kapcsán nekünk, kubaiaknak befolyásunk volt a cukorárak kialakítására. Azonban ez ossz cukorexportunk 605°,át az USA vásárolta meg, amelyet ni fontonként 2 centtel adtuk drágábban, mint a világpiaci ár. Átlagosan ve*- ve az egész cukor mennyiáéget fontonként 4 $ centnél magasabb áron adtuk el. Természetesen ez az ár nem volt állandó, hullámzásoknak volt .‘alávetve, de saját belső kalkulációink alapjául ezt az árat használtuk* Annak idején dolgozóink egyik szocialista vívmánya volt a cukor külföldi eladása kapcsán elért áraktól függő bérpótlék« Mindaddig, amig a munkások ezt a bérpótlékot ki nem vivták, a bérek színvonala alacsony volt. Ezen probléma megoldása után életszinvonaluk kibirhatóbbá vált, figyelembe kell venni .cukoriparunk belső struktúráját, A nálunk kialakult gyakorlat szerint a cukorgyárak a cukornádat a cukortemelőktől olyan árakon vásárolják meg, amelyek színvonala függ az export cukor árbevételétől, Azon .munkásokhoz, akiknek fizetése a cukor árszínvonalától függ tartoznak a kikötő munkás ok is, akik alapjában veve a cukor berak,-.savai foglalkoznak. Ez is műt- t.ja, mekkora jelentősege van a cukornak Kuba gazdasági életében. Amikor Kuba a cukrot a világpiac an fontonként 3 $ centért adta, akkor ténylegesen önköltségi áron alul kereskedett. Hogyan adódhatott ilyen helyzet? A cukrot ilyen áron csakis^azért adhattuk el, mert az amerikai piacon magasabb árat értünk el és igy a. cukor árakat ki tudtuk egyenlíteni egészen a cukornádig visszamenőleg. Ez a káros gyakorlat nem a mi hibánkból alakult ki, hanem az amerikai és kubai tőkések hibájából, akik, egymás sál szoros kapcsolatban voltak ós akiknek érdekei összefonódtak, A fent jellemzett helyzet sok cukortermelő ország részéről országunkkal szembeni ellenszenvet váltott ki. Ami azt a magasabb árat illeti, amelyet a.z Egyesült Áll unok fizettek, úgy az nem a nép számára jelentett hasznotm hanem a cukorgyárosok számára, lévén alapjábanvéve a cukor az amerikaiaké és nem a miénk, A kubai nép vágya az volt, hogy felszámolja ezt az igazságtalan rendszert. Csak néhány hete annak, hogy a forradalmi Kuba az összes kubai cukorgyárak teljes gazdájává vált. Most, amikor az egész cukoripar a népé, amikor az ösz- szeß gyárak népi tulajdonba kerültek, azzal a ténnyel kerültünk szembe, ho/gy nem tudjuk elérni azokat az .árakat, amelyeket az Egyesüld Államok fizettek és az a perspektíva fenyeget bennünket, hogy a cukrot önköltségi M,9Y"A°itt?go* MNL OL XIX-A-83-b