MNL-OL-XIX-A-83-b 3201-3270/1960

3204/1960. Egyetemi tanári kinevezésekről és munkaviszony megszüntetéséről

Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem történelem-földrajz •szakán vogezto cl« 1936-és 1937-ben a párizsi keleti nyelvek iskoláját ^látogatta* Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Történeti segédtudományok^ tanszékén ingyenes gyakornok, majd a Ganz gyár isztambuli képviseletén főkönyvelői beosztásban dolgozik. 1943-ban hazarendelik* A felszabadulas után a Külügyminisztérium szolgálatába lep, a moszkvai-magyar követség kulturális attaséja, 1946-tól a budapesti Kelet-Európai Intézetnek és jogutódjának, a Történettudományi Intézetnék tudományos munkatársa. 1949-től a Bölcsészettudományi Kar meghívott előadója. 1956 óta docens jelenlegi munkahelyén. 1957 óta a Kelet-E.irópa története tanszék vezetője,

A Magyar Tudományos Akadémia Szlavisztikai Bizottságának, a Commission' d Etudós Slavosnak őa több nemzetközi történeti munkaközösségnek tagja*

Tudományos felkészültségo megalapozott. Kutatásaihoz 12 élő nyelvet es 3 á°lt nyelvet hasznai. Érdeklődése már korán a kólót—európai népek története felé fordult. Tudományos tevékenysége a felszabadulás után bontakozott ki* 1948'után megjelent munkáit a marxizmus alkalmazásúnak igénye jellemzi.

Oktatómunkája rendítivül hasznos, főleg a tanárképzés szempontjából* Előadásai^olősogitik a hallgatókban még meglévő nacionalista nézetek lekuz^dosét és érdeklődést keltenek a szomszéd népek története és kultúrája iránt. Jó kapcsolata van a hallgatókkalj különös gondot fordít a tudományos utánpótlás nevelésére,

1946-ban belépett a Kommunista Pártba. Néhány év múlva több vádpont alapjan — amelyek között a legjelentősebb helyet a Sztálin'személyé— vei kapcsolatban tett megjegyzései foglalták el - kizárták. A kizárás után és az ellenforradalmat megelőző időkben eszmei-politikai fejlődése megtorpant, bizonyos mértékig vissza is esett. Ez magyarázza, hogy az ellenforradalom idején non utasitotta vissza, hogy a Történettudományi Intézet Forradalmi Bizottságának tagjává válasszák.

Népi denokráoia ellonos cselekményt nem követett cl, de eszmei tekintetben 1956 végén távolkerült a kommunistáktól, 1957 elejétől kezdve azonban fokozatosan rádöbbent az ellenforradalom igazi arcára, saj^,t hibáira, ^örömmel üdvözölte, hogy a párt kijavitja a régi hibákat. Ezt követően politikai és eszmei fejlődése gyors ütemben haladt előre.

' É.r.«. Gzeglédy Karolát, az Eötvös Loránd Tudomány egy ^tom Bölcsészettudományi Kara Török filológiai tanszékének egyetemi docensét - ugyanezen tanszékre -$

♦

1914-ben született Pápán, Apja református lelkész volt,

Pártonkivüli,

A nyelvészeti tudományok kandidátusa.

Egyetemi tanulmányait teológusként kezdte 1932-ben a debreceni egyetemen, közben nyelvészeti tanulmányokat is folytatott. 1936-tól 1939- ig Utrechtben keleti nyelvekkel foglalkozott. Hazatérése után a budapesti egyetemen fejezte be tanulmányait, I94O-42 között Bécsbcn ^„rah nyelvi stúdiumokat folytatott. Hazatéré se után mogbizott egye— tomi^előadő, emellett segődlelkészként működött Cegléden. 1947-ben egyetemi magántanár lett, 1948-ben pedig intézeti tanári kinevezést kapott a^budapesti tudományegyetemre. Ekkor lolkdszi állásáról lemondva véglog Budapestre költözött,

A Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Bizottságának titká.ra, az Acta Oricntalia technikai szerkesztője, a Magyar Nyelvtudományi Tarsasag Oriontalisztikai szakosztály ónak elnöke.

Képzett, gyakorlott, kivételes nyelvtudással és mélyreható kritikai érzékekéi rendelkező tudós. Első fontosabb munka,! a magyar őstörténet körébe vágnako Kosőbb kiterjesztette kutatásait általában a.

MNL OL XIX-A-83-b