MNL-OL-XIX-A-83-b 3151-3208/1959
3175/1959. Az 1959/60. gazdasági év felvásárlási és árpolitikájáról
+ I u az újonnan alakult termelő szövetkeze tok vo tőmagollátásának kiogészité- sőt is /a szerződősek kötését rövidesen beindítjuk/. Állattenycsztosünk helyzete az 1959« márciusi állat számlálás adatai szerint kielégítő cs így biztonsággal'számolhatunk a f. övre előirányzott felvásárlási tervek teljesítésével. Sertésállományunk 1958. márciusához képest 16.6 ^o-kal /közel 900.000db-al/ növekedett. A szarvasmarha tény osztás hosszú évek után 1957. éta fejlődésnek indult, amely lemérhető a megnövekedőtt borjuszaporulatban, az egy tehénre cső tejhozam valamint a vágómarha átlagsuly növekedésében, illetve ezek kapcsán az árutérme- • lés kedvező alakulásában. Ugyanakkor a tehénállomány meg mindig stagnál. A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlesztése az I960, évi központi husszükséglet biztosítása szempontjából ujszervien vet fel egyes kérdéseketi A termelőszövetkezetek 1959 évre tervezett közös és háztáji gazdaságok szarvasmarha állománya loo kát.hold szántéra számítva eléri, együttesen számított sertésállományuk pedig megközelíti az 1958. évi u.n. tanácsi állatállományt. Szén belül azonban a termelőszövetkezetek közös állománya - elsősorban a fennálló objektiv okok miatt - nem kia.légitő, jéll ehet az állattenyésztésben érdeklődésük az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett és nagyobb mértékben megindult az államtól, illetve közvetlen a háztáji gazdaságoktól történő süldővásáriás a közös sertésállomány megteremtésére. Az objektiv okok közül ki kell emelni, hogy az uj és területileg megnövekedőtt termelőszövetkezetek zöme a gazdasági, év közepén alakult meg, a szükséges állatiérőholyeket - különösen a beruházásilag nem biztosított sertésférőhelyeket és* fiaztatdfcat - a közös gazdaságban csak fokozatosan lehet megteremteni. Smollett esek a termelőszövetkezetek az uj termésig általában nem rendelkeznek takar-^ Hiánnyal és nehézségek mutatkoznak az állami akciók utján történő, tony eszes hizé alapanyag ellátásban is. Ezekből következik, hogy az átszervezés időszakában a háztáji ős egyéni gazdaságok - különösen sertés- ' nél - átmenetileg a húsárutermelés és ellátás fontos bázisai maradnak. A termelőszövetkezetek közös állatállományának - elsősorban a tenyész- állománynak - további fejlesztését a jövőévi húsellátás megalapozása érdekében is minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kell mozdítanunk elsősorban a férőhelyek építési ütemének .gyorsításával és a tenyosz- alapanyag juttatás növelésével. Számolnunk ke1.1 ugyanis azzal, hogy a háztáji gazdaságok árutermelése a jclmlcgi szinten marad, a még be nem lépett egyéni gazdaságok tenyésztési és hizlalás! tevékenysége pedig a jelek szerint kisebb ^értékben visszaesik. Az állományi adatokat III. sz. melléklet tartalmazza. A termelőszövetkezeti üzemtervek 1959. évi hizlalási előirányzata szarvasmarhából 124.524 db /loo kát.hold szántéra 5.2 db a múlt évi 4.46 öb-al szemben/, mig sertésből 296.914 db /loo kát.hold szántára 12.6 db a múlt évi 14.95 db-al szemben/; Junius 2o-ig folyó évi lejáratra szerződésileg lekötésre került 5£>.000 db szarvasmarha illetve 243.000 db sertés.- 7 MNL OL XIX-A-83-b
