MNL-OL-XIX-A-83-b 3091-3145/1958

3122/1958. Duna-Száva-Adria Vasúttársaság ügyében tartandó nemzetközi konferenciára adott felhatalmazás

PEHZÜGYitilNIS ZIERIUM 00116/1958,

SZIGORÚAN TITKOS! Kés ssült s 60 példányban,

sz* példány.

34U

I

Tárgyt A Düna-Száva-Adria Vasúttársaság ügyében tartandó nemzetközi érteke zlet e

Előterjesztés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz

I.

Az 1058-ban alakult Délivasut Társaság a részére nyújtott koncesszió értelmében az akkori /Felső-olaszországot is magábanfoglaló/ osztrák császárság, valamint Magyarország területén szerzett meg és épitett vasutakat, A szükséges tőkéről csaknem teljes egészében hitelműveletekkel, a külföldi pénzpiaoon, elsősorban Franciaországban eszközölt kötvény kibocsátás utján gondoskodott: a kibocsátások az alacsony kamatozás ellenére, a túlzottan alacsony kibocsátási árfolyam következtében uzsora jellegűek voltak.

Az első világháborút követő békeszerződések a négy állam /Magyarország, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia/ területére eső vasutak ügyében nemzetközi rendezést Írtak elő. Az 1923-ban kötött Római Egyezményben a négy állam nagyon súlyos és hátrányos fizetési kötelezettséget vállalt a kötvénytulajdonosok francia érdekképviseletével szemben, Csak Olaszország járt jól, mert megszabadult egy korábbi vasutmegváltásból származó terhes fizetéstől. Az uj rendezés szerint továbbra is megmaradt a vasúttársaság /Duna-Száva-Adria Vasúttársaság néven/, mint a vasútvonalak tulajdonosa, de a négy állam közvetlen és meghatározott összegű fizetési kötelezettséget vállalt a kötvényhitelezőkkel szemben. A vasútvonalak üzemeltetését állami kezelésbe lehetett venni; ez Magyarországon 1932-ben történt meg,

Magyarország fizetési kötelezettsége a Római Egyezmény szerint 1968-ig évenként mintegy 3,4 M aranyfrank /megfelel kb, 13 M dFt-nak/ lett

MNL OL XIX-A-83-b