MNL-OL-XIX-A-83-b 3031-3090/1958
3040/1958. A lakosságtól és termelőszövetkezetektől származó 1958. évi adóbevételi tervről
zettsége azonos maradna az 1957» évivel Javaslatunk szerint országosan átlagban birtokcsoportonként Qgy-egY adózó fizetési kötelezettsége a következőképen alakulna: 4-00 négyszögöltől 3 holdig az adó változatlan maradna; 4 holdas gazdálkodó adója az eddigi 800 Ft-ról .900 Ft-ra, 7 ft ft tt tt tt 1.820 ft 2.100 tt 10 ft ft tt ft tt 3*100 tt 3.650 ft 14 t» :r ft n tt 5.600 t? 6,600 ft 20 ft ft tt tt tt 9*000 If 11,350 tt 24 ft it tt it ft 13*200 ft 15.000 tt 28 f! ft tt tt tt 16.800 ft 19.000 ft A szőlő és gyümölcsös után fizetendő adó emelését termelési érdekből nem javasoljuk, annak ellenére, hogy a jövedelmezőség alapján magasabb adó is indokolt volna« Az igy végrehajtandó adóemelés 278 millió forinttal emelné a. 3 holdon felüli, egyénileg gazdálkodók adóját. /Az adótételeket az 1. "30 í- • ' számú melléklet mutatja./ Felvetődött, hogy a mezőgazdaságban a kiugró jövedelmeket az általános szabályoktól eltérően, a "tényleges” jövedelemalapján, mar gasabban adóztassuk meg„Ezt nem tartjuk helyesnek a következők miatt. Átlagnál lényegesen magasabb jövedelmet általában azok a gazdálkodók ' érnek el, akik intenzív gazdálkodást folytatnak. Például egy 15-20 hol das gazdálkodó az általában beállított 2-3 tehénnel szemben 5 tehenük, a 4-6 hízóval szemben 10-12 hízót tart, vagy nagyobb területen termel ipari növényeket /cukorrépát, dohányt stb,/? esetleg folyamatosan felújítja szőlőjét és gyümölcsösét»Il:yen gazdálkodó éri el a 10-20.000 fo rinttal magasabb jövedelmet.Az igy elért többletjövedelem megadóztatása azonban csökkentené a termelés intenzitását és hátrányosan különbé" tetné meg az adózót.Az ilya különadót valamiféle ”uj kulák” minősítés nek tekintenék. Emellett nem ösztönözne a belterjes gazdálkodásra sem. MNL OL XIX-A-83-b
