MNL-OL-XIX-A-83-b 3241-3290/1957
3259/1957. Az 1957/58. évi gabonafelvásárlás módszerei és előkészítése
Legfőbb Ügyészség az 1957/58« gazdasági év gabona-felvásárlásának módszerei és előkészítése tárgyában tett minisztertanácsi előterjesztésre. 1/ A IV. fejezet >&J pontjában - a törvényesség preventív biztosítása érdekében - utalni kell arra, hogy az u.n. szükségráktárak igény- bevétele csak az "állami begyűjtés céljára szükséges raktárak és egyéb helyiségek használatba vételéről szóló " l-98/195zt-« M.T. E. • sz. utasítás, illetve az érnék kiegészítéséről és módosításáról rendelkező 1-92/1955« /T.K.55«/ M.T.E. sz. utasítás alapján történhet. 2/ Az V. fejezet 7/ pontja nem vi ágos. A felvásárló apparátus anyagi érdekeltségét jutalmazással nem lehet biztosítani. Érdeklődésünkre az Élelmezésügyi'Minisztérium Terményforgalmi Igazgatóságáról Oltai osztályvezető közölte, hogy ez valószínűleg leírási hiba, mert az említett 11 millió Ft béralapot nem jutalmazásra /:ez különben is csak igazgatói alapból liehetne:/, hanem százalékosan kiszámítható, bérjelleggel járó jutalékra irányozták elő, ami helyesebb is, mert a teljesítmény szempontjából lényegesen össztönzöbb, mint a "pofapénz" jellegű jutalmazás. Ezt a kérdést tisztázni kellene. 3/ Az V,^fejezet 10/ pontja az állami felvásárlás árpolitikájának biz- ■fositásá, ’valamint spekuláció és az árfelhajtás megakadályozása érdekében intézkedéseket kíván abban az irányban, hogy kenyérgabonát és szemestakarmányt továbbeladás céljára csak a terményforgalmi vállalatok /:bizamányosai:/ vásároljanak. Tekintettel arra, hogya hozandó minisztertanácsi határozat a Magyar Közlönyben - minden valószínűség szerint - nem kerül közzétételre, szükségesnek látszik azt az intézkedést a Magyar Közlönyben közzéteendő külön jogszabályban megtenni. Az állami felvásárlás monopóliumának kérdésében ugyanis jogbizonytalanság mutatkozik. Az 1958. évi 21. sz. tvr. ugyanis nemcsak a begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953« évi 27. és az ezt módosító 1956. évi 18. sz. tvr.-t, hanem az ezek végrehajtása tárgyában kiadott összes jogszabályokat hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezett jogszabályok azonban - többek között a 6/1955« /VI.21./ Bgy.M. sz. rendelet is - nemcsak a beadási kötelezettség- tárgyában, hanem általában a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának kérdésében is tartalmaznak szabályozást, amelyel a begyűjtési rendszer megszüntetésétől függetlenül továbbra is hatályosak. A hatályon kívül helyezett jogszabályok - a termények forgalmának és a szabad értékesítés kérdésében- úgy rendelkeznek, hogy a termelők terménybeadási kötelezettségük teljesítése után terményeikkel szabadon rendelkeznek ugyan, de azokat továbbértékesítés céljából - csak a terményforgalmi vállalatok vásárolhatják meg. Eltérőek az álláspontok abban a tekintetben, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabályoknak a szabadpiaci értékesítésre vonatkozó rendelkezései ugyancsak hatályúkat vesztették, vagy sem. Véleményűik szerint hatályosak, mert ezek a rendelkezések nem a beadási kötelezettség körét, hanem a. tosság azonban ezesetben magasszintü jogszabály je történő felvásárlás jogát részére biztosítja. Budapest, 1957« junius 12. termények forgalmát szabályozzák. Az óva- 'eltétlenül cyíW^T^Qja, hogy egyszakaszos, enjék megyk^.Mi^t§'^sDvábbeladas^eIjarir" kizáróla^ w tejuaény&ergalmi vállalatok ío MNL OL XIX-A-83-b
