MNL-OL-XIX-A-83-b 3200/1957

3200/1957. Az 1957. évi népgazdasági tervről - Előterjesztés az 1957. évi népgazdasági tervről

- 6 _

folytatását és a borsodi orőmü befejezését, a Diósdi Csapágygyár befejezését, a MÁVAG-kovácsüzem építésének folytatását, a Tisza Cipő^yái? és a Lőrinci Fonó rekonstrukcióját, a közlekedés járműparkjának további fejlesztését, a budapesti televíziós adó üzombehelyezését, 387 általános iskolai tanterem és 7oo kórházi ágy létesítését irányoztuk elő.

Az erősen csökkentett beruházások nem teszik lehetővé, hogy már 1957«-ben megkezdjük a termelő kapacitások struktúrájának átalakítását, sőt a korábban megkezdett és a népgazdaság szempontjából fontos beruházások közül is számosat le kell állítsunk.

A beruházási terv emelésére nem látunk lehetőséget, mivel már a tervben szereplő beruházások anyagi megalapozása is igen nagy nehézségbe ütközik.

8./ Az 1957.évi munkaerő-, illetve létszámhelyzetet az 1958.évihez képest a következők jellemzik: a minisztériumi iparban - éves átlagban - mintegy 4o.ooo fő, ezen belül a gépiparban kb.

25.000 fő csökkenést tervezünk. Az építőiparban - éves átlagban mintegy 30.000 fő csökkenés jelentkezik. A költségvetési szerveknél kb. ll.ooo fő létszámcsökkenés mutatkozik. A tervezett termelékenység biztosítása céljából szükséges, hogy májusban a gépiparban mintegy lo.ooo fő, az építőiparban mintegy 13-14.000 fő elbocsátásra kerüljön.

Nagy nehézségek mutatkoznak 1957-ben, a tanulmányait befejező

17.000 ipari tanuló, lo.ooo szakközépiskolás, 7.000 főiskolád és az általános iskolát befejező, tovább nem tanuló ifjúság munkábaállit ás ánál.

Fontiek ellenére a bányászatnál, főként a III.negyedévben jelentkező munkásszükséglet /3-4.ooo fő/ biztosítása nehézséget jelent.

A tervjavaslat a magánkisiparosok /és ezeknél alkalmazott/ létszámánál 85.000 főnyi, a kiskeröskodők létszámánál 13.000 főnyi emelkedéssel számol.

III.

Az 1957«évi terv előirányzatai alapján a népgazdaság egyensúlya az ismertetett keretek között biztosítható. Az egyensúly azonban - a kényszerítő körülmények miatt - bizonyos feszültségeket és aránytalanságokat takar. A tervben olyan arányokat kellett előírni, amelyek az ország termelőerőinek továbbfejlesztése szempontjából kedvezőtlenek. Ilyen elsősorban a fogyasztás rendellenesen magas és a felhalmozás rendellenesen alacsony részaránnyá a nemzeti jövedelemből j a termelő beruházások különösen alacsony színvonala.

./.

MNL OL XIX-A-83-b