MNL-OL-XIX-A-83-b 3131-3199/1957
3151/1957. A hivatali helyiségek lakássá való visszaalakításáról
8 Feljegyzés. LERAKVA: 3JS±+ irattartóba 19S_ ..........ki ........«apjto Tárgyt Hivatali helyiségek lakássá való visszaalakításáról szóló 1035/1957./III.29./Korm.sz.határozat. Penti tárgyú határozat előterjesztését a pénzügyminiszter nyújtotta be, azt a Kormány február 28-i ülésén tárgyalta. Az előterjesztést a pénzügyminiszter előzőleg csak a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságával és a Kormány Titkársága Tanácsszervek Osztályával tárgyalta meg, amelyek az előterjesztésben javasolt uj elosztási aránnyal nem értettek egyet. /Ezt az előterjesztés is feltüntette./ Az előterjesztés tárgyalásán a Kormány tagjain kivül a legfőbb ügyész az igazságügyi kormánybiztos, Polónyi Szűcs Lajos, Harsányt Zoltánná és Varga András elvtársak voltak jelen; a minisztériumok vezetői a tárgyaláson nem vettek részt. Az előterjesztés indokolásában a pénzügyminiszter maga is kimutatta, hogy a hivatali helyiségek lakásekká való visszaalakítása Budapesten átlag 35.000 Pt-ba kerül és azt javasolta,hogy ebből az állam csak 20.000 Pt-ot fedezzen, a többit a bérlők fizessék. Az előterjesztéshez készített észrevételben a Tanácsszervek Osztálya tiltakozott ez ellen, miután a kijelölt bérlők éppen a fixfizetéses hivatali és vállalati dolgozók köréből kerülnek ki és kérte, hogyha a Kormány mégis elfogadja a pénzügyminiszter javaslatát, az állami hozzájárulás korlátozását^ a folyamatban lévő visszaalakításoknál ne alkalmazzák. Az átépítés alatt álló lakások bérlőit az érdekelt szervek ugyanis általában már kijelölték és a dolgozók körében az utólagosan előirt nagy összegű térítés "jogos felháborodást, sok esetben a lakásról való kényszerű lemondást váltaná ki". Miután a Kormány a fentiek vonatkozásában a pénzügyminiszter javaslatát fogadta el, az elkészített határozat tervezetet a Titkárság., aláírás előtt megküldte a legfőbb ügyésznek és az igazságügyi kormánybiztosnak. A legfőbb ügyész és az igazságügyi kormánybiztos a bérlők hozzájárulásának vonatkozásában a határozat tervezettel nem értett egyet és azt javasolta,hogy a bérlő a többlet-költséget csak abban az esetben legyen köteles megtéríteni, ha az a bérlő kényelmi igényeinek kielégítése következtében állott elő, illetőleg ha a bérlő a többletköltséget előzetesen önként vállalta. Az észrevételeket a Titkárság a pénzügyminiszternek megküldte. A pénzügyminiszter az észrevétel alapján uj szöveget készített»amely szerint az állami hozzájárulás korlátozását azoknál a visszaalakításoknál kell alkalmazni, ahol a visszaalakítás műszaki kivitelezése a határozat megjelenése után kezdődik, a többletköltség pedig azt terheli,"akinek magatartása következtében a többletköltség felmerült", /A módosított szöveget Antos elvtárs szignálta és küldte be./ Tekintve,hogy a módosított szöveg a többletköltség vonatkozásában az anyagi felelősséget túlságosan kiszélesítette és jogbizonytalanságra vezetett volna, a tervezetet a Titkárság ismét visszaküldte a pénzügyminiszternek azzal,hogy a határozatban világosan meg kell mondani,hogy a többletköltség kit és milyen esetben terhel és erre vonatkozólag konkrét szöveg-javaslatot is tett. ke MNL OL XIX-A-83-b
