MNL-OL-XIX-A-83-b 3446-3480/1956
3453/1956. Az új és nagymértékben megnövekedett mezőgazdasági szövetkezetek részére takarmánytartalék képzéséről
LTjí'Í'1* v n • 3.</& M e g j eg y zések inUír’.'1-i 1*5 .... a tsz-ek részére takarmány-tartalék képzéséről készített előterj esztéshez. Tájékoztatásképpen jelentem Hegedűs elvtársnak, hogy termelőszövetkezeteink takarmánytermesztésének problémájával foglalkoznunk kell - függetlenül attól, hogy az uj tsz^eknek a javasolt megsegítésre feltétlenül szükségük van. A kukorica területének aránya az országos területhez viszonyítva az egyénileg dolgozó parasztoknál mintegy 23 $. Ezzel szemben termelőszövetkezeteinknél ez az arány 1954 évben 11,7 $, 1955 évben 12,4 $,az 1956 évi tsz termelési tervösszesitő szerint 14,8 $. Az arány tehát még mindig nagyon eltolódik az egyéniek javára. Ezt feltétlenül ki kell egyenlíteni. A szállastakarmányoknál jobb a helyzet. Az egyéni gazdaságok részesedé se az országos szántóterületből 12 $ körül van. A tsz-eknél a szálastakarmányok aránya a szántóterülethez 1954 évben 15 $, 1955 évben 14,6$ 1955.évi tervösszesitők szerint 14,4 $. A terület tehát csökken. És ez abból a szempontból nem kedvező, hogy a csökkenés elsősorban pillangós virágú takarmánynövényeknél van. Árpából és zabból az elmúlt évben az össztermés 23,9$-át,kukoricából 20,8 $-át osztották ki a tagok között. Közös takarmányalapra a kukoricatermés 54,8 $-a, az árpa és zabtermés 51,2$-a került. A szálastakarmányok tekintélyes része kiosztásra kerül, mert a marha- állománynak csak mintegy 50 $-a van közös tartásban. Mindenképpen foreiroznunk kell a közös-istállók megépítését, mert félő, hogy a tagok a tőlük felvásárolt szálas takarmányok egy részét a háztáji állománnyal fogják feletetni. Budapest, 1955. junius 18. /; Velich JL* /t^i Sándor/ :/ MNL OL XIX-A-83-b
