MNL-OL-XIX-A-83-b 3241-3275/1956
3245/1956. A Nagykanizsai Sörgyár helyreállítására vonatkozó tervezési feladat jóváhagyásáról
SEI V 1 1 «i *Ç£>. r ТГТ'Т' й .ь bajft г 7>Тт%00132/451/1956. 0&152 /т^Х . °®По/р Szigorúan titkos 1 / Készült: 3 példányban. OOlSjJj. Tárgy : Na^ykani^ssKÍ Sörgyár.^ iL^ мтгшщг, üÄ wir fat Félj ‘ereszturi elvtárs részére. A tárgyiani beruházással kapcsolatban a minisztertanáesi^elot^ ( Jesztés egyidejű visszaszármaztatása mellett, a következőket kőér/'' löm: 1. A febr, hó 15-én kelt minisztertanácsi előterjesztés 2.sz. mellékletében a miniszter maga állitja, hogy június 19-én a kivitelezés annyira előrehaladt, hogy a tervezési feladaton már akkor sem volt lehetséges lényeges változtatást eszközölni. Nyilvánvaló, hogy az 1955. -november 18-ról keltezett, de hozzánk csak december 31-án megküldött eloterjesztés-tervezetet beérkezésének időpontjában még annál is kevesebb lehetőség volt a Hivatal véleményének érvényesitésere, hiszen az ápitkezés időközben teljes erővel folyamatban volt. Az a körülmény, hogy a Minisztérium az előterjesztést « többszöri sürgetésünk ellenére - vizsgálatunk lezárása után csak mintegy félévvel nyújtotta be, sőt ezt megelőzően a tervezési feladatot is két részben készítette el és annak második részét csak másfél hónapos késéssel készítette el az eredeti megállapításához képest - azt eredményezte, hogy a tervezési feladattal kapcsolatban tett észrevételeink egyrószát^- amelyek még az adott körülmények között iá érvényeaithetők lettek volna - már nem lehetett az előterjesztésre adandó észrevételeinkben érvényesíteni. így tehát - bár egyes észrevételeink meg érvényesíthetők voítak, azok jelentés hányada - a Minisztérium késedelme folytán - már nem. 2. A kivitelezés alatt álló sörgyár kimondottan rpssznak vagy gazdaságtalannak nem tekinthető^ azonban, ha u tervezési feladatot a munka megkezdése előtt megkaptuk volna, jelentős megtakarításokat éa célszerűbb üzemi elrendezést lehetett volna elérni. Az épületek jelentős hányada részbeni vagy teljes átalakításra kerülők költsége eléri az ugyanolyan rendeltetésű uj épületek kivitelezési költségét; ezen túlmenően azonban az uj épületek elrendezése is a szükségesnél bonyolultabb és üzemi szempontból nehézkesebb. A bonyolult, többször kereszteződ és a szükségesnél hosszabb anyagmozgatási útvonalakat a mellékelt Ö-027. sz. anyagforgalmi vázlat mutatja. Az elérhető beruházási megtakarítások mértéke nem állapítható meg, minthogy más variánsra még csak vázlatterv sem készült; de nem állapítható meg az üzemi önköltség gazdaságossága sem, minthogy egyrészt a csatolt ön- költségszárnitásban nemcsak a meglévő létesítmények és кЬгщг- jóváirással átvett Üzemi berendezések értékének amortizációja, hanem az uj beruházási ráfordítás értékcsökkenése sem szerepel; másrészt pedig az Iparági önköltség nem reális, minthogy számos üzemben a megengedettnél sokkal kisebb ászo- kolási idővel dolgoznak, arai Jelentős minőségromlás mellett JA MNL OL XIX-A-83-b
