MNL-OL-XIX-A-83-b 3141-3170/1956
3143/1956. A sport területén működő edzők munkafeltételeinek és munkabérének szabályozásáról
f./ A múltban nem volt jogszabály szerint^akadálya annak, hogy a mel- . lékfoglalkozásu edző akár több edzői állást is vállaljon. Ez odavezetett, hogy egyes mellékfoglalkozású edzők több sportkörnél, sőt ugyanabban-az osztályban szereplő csapatoknál is vállaltak mellékfoglalkozású állást - és eltekintve a főfoglalkozásuk után élvezett munkabértől - többet kerestek, mint az a nem mellékfoglalkozású edző, aki csak egy helyről kapott fizetést. Az ilyen edző munkáját nem tudta megfelelően elvégezni, csak a szakmai oktatást tartotta fontosnak, a nevelő munkáról teljesen megfeledkezett, azt idő hiányában egyébként sem tudta megfelelően elvégezni. Az uj tervezet kimondja, hogy a mellékfoglalkozású edzők is általában csak egy munkáltatónál alkalmazhatók. Indokolt esetben azon a területei, ahol nincs elegendő számú minősített, illetve minőségi edző, ott a körülmények előzetes megvizsgálása alapján, amennyiben feltétlenül szükséges, külön előzetes engedéllyel vállalhatnak második mellékfoglalkozású edzői állást. Az uj szabályozás megszüntetné az a,/-f./ pontokban részletezett visz- szásságokat és megteremtené a kellő összhangot a mellékfoglalkozású és nem mellékfoglalkozású edzők bérezése között is. A mellékfoglalkozású edzők bérezése pedig sokkal igazságosabb lesz, mert lényeges csökkentést ott eredményez, ahol a magasabb munkabér kifizetése eddig sem volt indokolt és csak bérfeszültséget okozott. A tervezet alapján nem lesz lehetőség arra, hogy alacsonyabb minősitésü mellékfoglalkozású edzők részére alacsonyabb heti óraszám után is a maximális vagy a maximumot megközelitő munkabért fizessenek, mert a tér vezet, - a fentebb kifejtettek szerint - minősitéstől, munkaterülettől és a heti óraszámtól függően a bértételeket meghatározott korlátok közé szőrit ja. /Pl.: amig eddig a budapesti I.osztályban egy heti 15 órát foglalkoztatott mellékfoglalkozású kézilabda oktató is megkaphatta a maximális 944.- Et-os'havi átalányt, - amely lehetőséggel a munkáltató sportszervek éltek is, - a tervezet szerint most már majd csak legfeljebb 600.r Ft-ot kaphat, Ez pedig jelentős csökkentést jelent./ A bérrendezés az említett lazaságok megszüntetése révén a sportegyesü- letek és sportkörök költségvetésében megtakaritást eredményez. A megtakarítások összegét előre felmérni nem lehet, mivel a sportegyesületek és^sportkörök egy része saját bevételein felül állami támogatásból, másrészt pedig a vállalatok kulturális és sport alapjából tartja fenn magát. Javasoljuk, hogy az OTSB a Pénzügyminisztériummal együtt a bérrendezés bevezetése után 1956. szeptember hó 30-ig mérje fel a tényleges besorolások alapján a jelentkező megtakaritások összegét. Egyben javasoljuk azt is, hogy a bérrendezés folytán a béralap területén jelentkező megtakaritásokat ne vonjuk el a sport területéről, hanem azt a sportkörök fejlesztésére engedélyezze a Minisztertanács fordita- ni. Ezt annál is inkább indokoltnak tartjuk, mert a sportkörök 1955. év összköltségvetésánek mintegy 37^-a béralap jellegű kiadás. Különben sem lehetne elvonni a megtakaritás összegét azon sportköröknél, amelyek kizárólag saját bevételeikből, illetőleg a kulturális és sport alapból tartják fenn magukat. A tervezettel a Minisztertanács Titkársága és a Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Tervhivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa már foglalkozott. A kapott észrevételeknek megfelelően nyert kidolgozást az uj tervezet. A fentiek alapján kérem az alábbi határozat meghozatalát:- 3 MNL OL XIX-A-83-b
