MNL-OL-XIX-A-83-b 3106-3140/1956
3106/1956. A felsőoktatási intézmények szervezetének és működésének szabályozásáról hozott 1012/1956. Mt. sz. határozat kiegészítése
V- 2 Előkeli dönteni, hogy helyeselhető-e a technikumok leépítése, ami a gimnáziumok kedvezőbb helyzetéből törvényszerűen bekövetkezne. b./ Fentiekből az is következik, hogy néhány technikum fenntartása már a jelenlegi helyzetben sem szükséges, akkor, amikor középkáderi perspektívával rendelkező szakmunkást az olcsóbb gimnáziumi és műszaki iskolai képzéssel is nyerhetünk. A benyújtott előterjesztésekből ez elsősorban az élelmiszeripari technikumokra vonatkozik. E kérdés úgy is exponálható, hogy távlatban helyes-e az általános képzésre épülő szakképzés, annak mostani bevezetése és fokozatos kiterjesztése, vagyis megkezdhetjük-e a fejlődésnek azt az útját, mely a 8 általános iskola elvégzése után kötelező középiskolai végzettséget ir elő, mindenki számára /a politechnizáció elvének széleskörű alkalmazásával/ és erre épül az 1,2, vagy 3 éves technikus képzés. 2./ A technikumi képzés megkezdése előtti szakmai gyakorlat - alaposabb vizsgálat után - szintén sok problémát vet fel. Elsősorban az előterjesztés nem tisztázza kellőképpen a szakmai gyakorlat célját és tartalmának fő vonásait. Ha az előzetes szakmai gyakorlat alatt tervszerű oktatás folyik, akkor tulajdonképpen a technikumok képzési idejét 3 évre emeljük fel azokban a szakmákban, ahol azt kötelezővé tesszük. Ha a munkás- és pa- rasztszármazásu tanulók jelenlegi arányát a technikumokban továbbra is tartani akarjuk, akkor a parasztszárma- zásu gyermekek miatt az előzetes szakmai gyakorlat idejére kollégiumi ellátást kell biztosítani. Az előterjesztésből az tűnik ki, hogy igen nagy összegekről van szó. Véleményem szerint az üzemi gyakorlatok tekintetében mostmér túlzásba estünk, ugyanis gyakorlati képzés folyik az' egész technikumi oktatási rendszer tanéveiben, nyári szüneteiben és a 1 1/2 éves kötelező szakmai gyakorlat ide jón is. Ha a gyakorlati képzésre fordított idő alatt jól átgondoltan és célravezető tartalommal oktatunk, feltehetően megoldhatjuk a jó gyakorlati képzést. Az előterjesztésből nem tisztázódik, hogy az előzetes szakmai gyakorlat idején ki a felelős a fiatalok fejlődéséért. A javaslat költségkihatásából azt lehet kiolvasni, hogy uj függetlenitett oktató-apparátussal kivárják majd az oktatást és nevelést megoldani. Véleményem szerint külön apparátusra nincs szükség, az előzetes gyakorlat célja csak fogalomszerzés és fogalom bővítés lehet. A fiatalok jól dolgozó szakmunkások mellett töltsék el idejüket, politikai fejlődésükért pedig vállaljon felelősséget az üzem Párt és DISz szervezete. Érzésem szerint az előterjesztés láthatóan mindent elkövet azért, hogy bebizonyítsa az előzetes szakmai gyakorlat tarthatatlanságát, noha arra javaslatot tesz. J MNL OL XIX-A-83-b
