MNL-OL-XIX-A-83-b 4261-4285/1955
4268/1955. Az Építésügyi Minisztérium 1954. évi gazdálkodásáról
4 toknak megfelelően a tervezőirodák létszámát 12oo fővel csökkentett ik. Ugyanakkor a tervezőirodákat a beruházók a programmban nem szereplő kisebb munkákkal foglalkoztatták ás a szükséges tervezéseket időben nem rendelték meg. Sz nemcsak a tavalyi évre, de az idei évre is kihat. Feltétlenül el kell érni, hogy a beruházók a következő hónapokban az 1956.év beruházásainak tervezési munkáit is ma gr ende1j ék. 3*/ a műszaki fejlesztés állapota, az építőipar uj feladatai a korábbiaktol eltero műszaki megoldásokat követeltek meg.Szoknék megvalósítása kétségtelenül nehézségekkel járt. Sgy általában nem lehetett munkaterületet biztosítani a nagyipari építkezések számara legyártott emelőberendezésok ne1' és egyéb nagy gépcsoportoknak. A kis szétszórt építkezések végzéséhez szükséges kisebb, gazdaságosan felhasználható, gyorsan mozgó építőipari gépek nem állták rendelkezésre, ugyanakkor az építőipar, beruházási keretét a népgazdaság összes ágai között az előző évhez viszonyítva a legalacsonyabban, az előző év 1.5o-ében állapítottak meg. S kétségtelenül fennálló nehézségek mellett is az építőipar hibája, hogy a meglévő lehetőségeket nem kellőképen használta fel. Nem fejlődtek a sztahanovista munkamegosztásos munkamódszerek. Nem dolgoztak rendszeresen a fizikai munkát megkönnyítő vnkológépok és földmunkagépek. Lényegileg abbamaradt a sz la gr ends zerü gyors építési módszer, valamint a konténerben való tégl eszallit as . a központi vas bet o.iülsmgy árt ó ipar lassú szervező munkajn miatt sok helyen a helysz iné n kellett 'előre” gy árt as i műnk aka t v ág ez ni. Mindezek a hiányosságok arra vezethetők vissza,hogy n vállalatok az építőiparban is megfeledkeztek a termelékenység emelésének és a legfejlettebb technika alkalmazásának fontosságáról és' a különböző fennálló nehézségek megoldása erdőkében a munka jobb megszervezése és a termelékenység emelése helyett, norma- és bár lazítások1' j! , liberális magatartással igyekezte1' -t feladatok megoldását elérni. *»z 1954. évben a Minisztérium nagy erőt fordított korszerű uj anyagok és szerkezetek kikísérletezésére ás bevezetésére, ez u munka azonban még 1954. évben nem éreztette hatását. 1955.évben meg kell építeni a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés által kidolgozott anyagokból és szerkezetekből számos lakóházat ás elő kell készíteni ezen uj anyagok és szerkezetek széleskörű gyártását és a lka lm- zasat. 4./ Munka er őhe ly z et. az építőiparban a munka erő-fluktuáció 1954.évben igen nagymart ékben emelkedett, a 74.ooo fős átlagos al- •lományi létszám mellett mintegy 117.ooo dolgozó lépett ki és kb. 87.ooo dolgozót vettünk fel. A régi,az építőipari munkák végrehajtáséban gyakorlott dolgozók iparengedélyt váltották. Az uj, a szakmát nem ismerő dolgozók számának növekedése egyik fő oka a termelékenység csökkenés ének és ezen keresztül az önköltség emelkedésének. Különösen a kőműves szakmában vált kritikussá a helyzet, mert a kilépettek arányszama itt volt legnagyobb. A meglévő munkás látsz ám foglalkoztat esu is igen hiányos volt. Mognövekedett jelentős mértékben az állásidő.Mig 1953-ban az egy munkásra eső állásidő 7.2o nap volt,ez 1954-ben 13.5 napra emelkedett. Ebben jelentős szerepet játszott az at csoport os itas .az igy kifizotott munkabér közvetlenül is emelte az építőipari önköltséget, az időbéros órak számának növekedése a helytelen szervezés következménye, a munkaerők meg nem felelő f ogla lkoztat asat jelzi. Mindezen hiányosságok felderítésére és megszüntetésére a minisztérium erőteljesen csak a III. és IV. évnegyedben hivta fel a vállalatok figyelmét, do még az év végén is elmaradtak a f olelőss ágr e- vonasok és az ezzel kapcsolatos megtorló intézkedések. Áb MNL OL XIX-A-83-b
