MNL-OL-XIX-A-83-b 4231-4260/1955

4238/1955. Az 1955. évi árkiegyenlítési tervről

-3ti

többlet ered a nüsclyemszövetdk, kenényrosfcszövotok, len—és kender áruk netto térnél ói árának 4-17 %~es drágulásából.

Az exportcikkek belföldi átadási érdnek emelkedésében többször a te meló sz orvok olyan törekvései 3 el ért kéznek, melyekkel a belföldre való sz dilit ás 3 öv cd. Inez ős ó sót „az export cikkekre v°- ló áthárítással kívánják biztosítani. Egyes területeken /pl. baromfiipar/ kettős árrendszer érvény „sül. Magasabb exp or t átad d- si árak következtében ezen iparágakban azonos mennyiség 'termelése mellett is emelkedik a temelési érték, sőt látszólagos költséges ölik ont és is mutatkozik, A kettős árrendszer alkalmazása t^h it nemcsak a külkereskedelmi órkiogy cnl&fc6s terheinek indokolatlan növekedése miatt hátrányos, de elősegítheti a termelő szerv munkájának téves megítélését is.

Import oldalon más tényezők befolyásolják kedvezőtlenül az ár- kiegyenlítés / lefölözés / alakulását. Idetartozik először is az, hogy külföldi vásárlásaink a feszitett devizahelyz„t miatt számos eset bon non gazdaságosaié, A különböző devizák hiánya sokszor lehetetlenné teszi, bogy kihasználjuk a legjobb 1eh„tőségeket , a vásárlás idejét, ütemezését, a piac ós minőség megválasztását illetően. Az árkiegyenlités viseli az áruhitellel kapcsolatos kamat - és hitelköltségeket is, .amely évi átlagban /1.5 Í-Id Dft tőkés áruhitellel és évi 8 %-os bruttó kamattal számolva / megközelítőm 12o II Ft ár kiegyenlít ősi terhet jelent. Emellett a külkercskodelen tartozik viselni az árkülönbözetot, ha devizális okokból / de gyakran az ipar késedelmes igénybe jelentése következtében / a szükségesnél csak drágább minőségű anyagot tudunk vásárolni és az ipar - készletek hljjár, - a szükségesnél jobb minőségű importanyagot használ fel. Ilyen különbözetként pl, a pamutipar 1955* első negyedévre 14.2 M Ft-ot követelt,az előző év azonos időszakában e cinen téritett összeg háromszori- s át •

Kedvezőtlenül befolyásolja az árki egyen lit ést az is, hogy több nagyvolunenü importanyag belföldi átadásénál még non érvényesül mogfcl _lő minőségi árskála. Pl. kokszra ezidősz„rint 293/to átlagár van érvényben, ami még az 1951« évi behozatal minőségi megoszlásán alapul. Időközben azonban a kokszimport összetétele eltolódott a drágább minőségek felé-. Ezért a koksz minőségi jellemzőinek figyelembe vét el év el uj -árskálát javasoltunk a KGíl felé, amelyben a jó minőségű nornálköksz árát 322 Ft/to összegben kívánjuk megállapítani. A pamut árskála minőségi széthúzását már 1954 január 1,-i hatállyal, a rostié le só gokét f» év januárjától ólotboléptettük a Könnyűipari Hinisztóriummal egyetértésben} a gyapjúié1eségek minőségi árazásának bevezetését pedig 1955* július 1-re tervezzük, A helyes import átadási árak alkalmazása szempontjából fontos a hazai és a külföldi analizisnód- szerek osszeho.ngo 1 .ása is} e tárgyban pl* ez érceknél a^KGEM-el folytatunk tárgyalásokat, A selyemiparban ugyanez a kérdés a belföldi ós külföldi szabványok különbözőségében jelentkezik.

A Selyemipar ugyanis 1955-től a belföldi_szabványokra hivatkozva ugyanazon import nüselyemfonalak zömét másodosztályú áruként kivonja átvenni, melyeket ke ábban maga is elsőosztályunak ismert el, s melyek a külföldi szabványok.szerint ugyancsak elsődszt ályunak minősülneke

./.

MNL OL XIX-A-83-b