MNL-OL-XIX-A-83-b 4231-4260/1955
4234/1955. A Kalocsai Farostlemezgyár mohácsi telepítéséről
Mezőgazdasági Osztály # Szigorúan Titkos! oo995/Tük Kozma elvtársnak, Helyben. A farostlemezgyár kérdése 1949. óta húzódik. A Könnyűipari Minisztérium elgondolása az volt, hogy a farostlemezgyár két másik üzemmel együtt Kalocsán épüljön fel. A Minisztertanács 1954. májusában az épitendő farostlemez- gyár tervezési feladatát jóváhagyta. A Kalocsai Farostlemezgyár jóváhag ott tervfeladattal 1954. IX.3o-án a Könnyűipari Minisztériumtól az OEF-hez került át. Az OEF 1954. októberében meg akarta kezdeni a vasúti szárnyvonal építését, valamint a felvonulást, azonban a Beruházási Bank’ a kivitelezésre vonatkozó szerződéseket nem fogadta el. 1954. október 8-án vált ismeretessé az OÍH elgondolása, hogy a Kalocsára tervezett farostlemezgyár Győrött nyerjen elhelyezést, az ottani be nem fejezett nehézipari beruházások helyén. A'győri elhelyezés viszonylagos gazdaságosságot és félévi időnyerést eredményezett volna. Azonban Győrött a farostlemezgyár további fejlesztése nem lehetséges, ugyanakkor a farostlemezgyár akadályozna a nehézipar fejlesztését.^ A gazdaságosság mellett sok szó esett a kalocsai elhelyezés bizonytalanságáról is. Kalocsán a süppedékes talai miatt kutalapozás szükséges, továbbá mind a zöldár, mind a jégár veszélyeztetheti az alapozási munkálatokat. JB bizonytalanságokat és veszélyeket akkoriban a generáltervező Könnyűipari Tervező Intézet erősen kidomborította. A Kalocsai Farostlemezgyár győri telepítésével az «OT mindvégig nem értett egyet. Ezért is nem nyert végrehajtást a győri elhelyezés. Az elhelyezés körül folyó vita lezárása érdekében az OEF megvizsgálta a thina Budapest alatti szakaszát. A vizsgálat hét telepítés lehetőségét állapította meg. Ezek közül Mohács látszik a leggazdaságosabbnak. » A mohácsi telepítés költségkihatásainak szembeállítása a kalocsai és győri elhelyezéssel, a Minisztertanács Titkárságán, az OT és az ÖEH-on belül egységes álláspontot szült. MNL OL XIX-A-83-b
