MNL-OL-XIX-A-83-b 4151-4185/1955
4158/1955.Az 56 órás munkahét bevezetése az építő-, valamint az építőanyagiparban
MINISZTERTANÁCS TITKÁRSÁGA Bér- és munkaügyi osztály Szám: 2247/M.T. 2696/Szá Előadó : Budapest, 1955. április 12 , Hiv.sz.: 364/1955/XIX. Tárgy: 56 órás munkaidő bevezetése az épitő- és épitőanyagipar egyes iparágainak területén. Gáspár Sándor elvtársnak, a SZOT. titkára, Budapest . Fenti számú és tárgyú levélben foglaltakra az alábbiakat közlöm: Az építőiparban és épitőanyagiparban az 56 órás munkaidő bevezetésével nem értek egyet az alábbi indokok alapján: 1. / Az állami építőipar és az épitőanyagipar munkaerő problémáját az 56 órás munkaidő bevezetése nem oldja meg, mivel gyakorlatilag az építőipari és épitőanyagipari dolgozók munkában eltöltött ideje az u.n, fekete túlórák folytán úgyis magas. A rendeletileg korlátozott 56 óra csak annyit jelentene,hogy a "fekete túlórákból" a heti 8 órát legalizálnánk, sőt külön túlórapótlékot fizetnénk érte. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység semmivel sem lesz nagyobb az építkezéseknél, a munkaerő probléma nem oldódik meg, csupán az épitési költség fog a pótlékkal megnövekedni. 2. / Az egyösszegben való utalványozásnál szintén helytelen a munkaidőt korlátozni, A dolgozó itt ugyanis előre megállapított bérért vállalja a munkát és nem helyes, ha az idő és munkabeosztás tekintetében rendeletileg szigorúan korlátozzuk. Valóságban úgy sem tartaná be és igy a korlátozás csak formaság lenne. 3. / A javaslatban telepitett iparok is vannak, mégpedig olyanok, ahol nem áll fenn olyan mértékben a munkaerőbiztosi- tási kérés /pl. lakatosipari, betonelemgyártó központi telepei, stb./. Ezeknél szintén nem indokolt az 56 órás munkahét bevezetése, sőt feszültséget okozna más vállalatok felé. M / Szász Márton / T MNL OL XIX-A-83-b