MNL-OL-XIX-A-83-b 4016-4045/1955
4023/1955. Kormánydelegáció kiküldése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Európai Regionális Konferenciájára
Uegyedik napirendi pont. A nyugdíjazás korhatára. A jelentés főbb megállapít ás ai a következők* A munkanélküliség nagyobb arányban lép fel az idős dolgozóknál, mint a fiataloknál. Egyes országokban biztosítják, hogy a vállalatok olyan munkahelyre, amelyek nem igényelnek nagyobb fizikai megerőltetést, időseket alkalmazzanak,vagy pedig a szakmai irányító szolgálatokon keresztöl az idős dolgozókat olyan szakmák felé irányítják, amelyet még el tudnak látni. «Jelenleg a minimális életkor? amelynél az európai országok nyugdíjrendszerei szerint normális körülmények között nyugdíj fizethető, & férfiaknál 55-7o, a nőknél 5o-7o év KSzött mozog. A nyugdíjaztatás korhatárával kapcsolatos minden intézkedést az határoz meg, hogy milyen kihatással van az egész gazdasági életre. Ha elsőrendű érdek a nemzeti termelés fejlesztése és ezt a kézi munka szegénysége korlátozza, úgy a nyugdíjkorhatárt úgy kell szabályozni, hogy a dolgozók idősebb korukig dolgozzanak, ha az munkaképességükkel és pihenési szükségletükkel összeegyeztethető. Viszont, ha a munkanélküliség vagy a túlzottan felduzzadt foglalkoztatottság csökkentése a nemzeti politika egyik legfontosabb problémáját képezi, úgy a nyugdíjkorhatár olyan legyen, hogy szorgalmazzák a dolgozóknak a munkapiacról való visszavonulását lehetőleg alacsony korban olyan feltételek mellett, hogy biztosítani kell a legfontosabb szükségleteik fedezésére szukaégés nyugdijat. A nyugdíjazás korhatáréra vonatkozó összes intézkedéseknél számitááa kell venni a nyugdíjrendszer pénzügyi helyzetére gyakorolt befolyásukat is. A rendelkezések ne veszélyeztessék a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát, vagy ne tegyék szükségessé a törvényesen biztosított nyugdijak egy későbbi időszakban való csökkenéséti ne eredményezzék, hogy az öregségnek mér puszta lehetősége esetén az összes nyugdijak aránytalan vagy túlzott terhet jelentenek a nemzeti jövedelem, valamint az adófizetők szempontjából. A jövőben a nyugdijak fedezésére szolgáló költségeknek emelkedését hozzá lehetne igazítani a termelékenység és a nemzeti jövedelem arányos emelkedéséhez. A pénzügyi probléma megoldása érdekében csak kivételesen lehet a nyugdíjigényt megnyitó koihatár felemeléséhez folyamodni. A nyugdijaztatás alsó korhatárát lehetne megállapítani a dolgozók azon kategóriái részére, amelyeknél a szokásos korhatár túl magasnak tűnik,/pl. nőknél, nehéz és egészségtelen munkálatokét végző személyeknél, stb./. Magyar Országos Levéltár MNL OL XIX-A-83-b
