MNL-OL-XIX-A-83-b 4016-4045/1955
4023/1955. Kormánydelegáció kiküldése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Európai Regionális Konferenciájára
>3Össze ég díjazzuk. /Erre Is néhány számszerű adatot ismertet./ Kiemeli a termelékenység emelését szolgáló eszközök w között a profilirozás jelentőségét és erre példaként elektro- rao torgyártásunkat említi. Befejezésül ismerteti* hogy néhány iparágban hogyan w alakult 1938-hoz viszonyítva 1953-ban az egy munkásra eső termelékenység. 2./ A szakszervezeti küldött megállapítja, hogy a termelékeny sógwnövelése - megfelelő egyéb előfeltételek fennforgása esetében - a dolgozik életszínvonalának egyik legfontosabb eme* lőjót képezi. Hem közömbös azonban egyrészt az, hogy milyen módszer« kel emelik a munka termelékenységét, másrészt, hogy az ebből szármáz* többlet elosztása hogyan, kinek a javára történik. A" tapasztalatok azt bizonyítják, hogy különösen hosszabb idősza-1, kot figyelembe véve, egyes országokban a munkások és alkalmazottak életszínvonala a termelékenység emelkedése dacára nem javul, sőt gyakori a teriaelékenysog növekedése ellenére történő ' romlás, /példaként az Egyesült Államokra és Franciaországra vonatkozó statisztikát elemzi./ A dolgozók bizalmatlansága az uj módszerekkel szemben számos országban onnan ered, hogy számukra nem szánna znak előnyök az uj módszerek a lka ltja zásából, sőt esetleg ennek következtében elvesztik munkahelyüket. A népi demokratikus országokban a tervgazdálkodás, a “ szakszervezetek szerepe a törne lésben és a termelt javak elosztásában megszüntette a dolgozók előbb emlitett aggályait. Há-V lünk a termelékenység növekedése semmiképen som okozhat munkanélküliséget. Nem okozott ilyent a kormány által rövid idővel ezelőtt végrehajtott racionalizálás, valamint az iparban végrehajtott átcsoportosítás sem. A termelékenység növekedéséből elérhető eredményeknek nálunk az egész társadalom haszonélvezője, / Árak leszállítása, a bérek emelése./ Mindez nagymértékben elősegítette, hogy dolgozóink beállítottsága, viszonya a munkához egészen más, mint volt a magángazdálkodás idejében. /Példaként utal a munka versenyekre és az uj it ómozgalomra. Ezekre adatokat is említ./ Megállapítja, hogy a dolgozók érdeklődését komoly mértékben felkelteni a tér* melékenység növelése iránt nem lehet mindaddig, mig a cfclgoz^k nincsenek meggyőződve róla, hogy az nem egyes csoportok érdekét hanem az egész társadalom Javát szolgálja és nem a hadiipar, hanem békés célok érdekében történik. A szakszervezeteknek igen jelentős feladatuk van ná*“ lünk a termelés és a termelékenység emelkedését elősegítő mozgalmak megszervez Ja ében. Ez természetes, mert a szakszervezetek h Magyar Országos Levéltár MNL OL XIX-A-83-b
