MNL-OL-XIX-A-83-b 3125/1955 (folyt.)

3125/1955. A népgazdaság 1956. évi terve - A Népgazdaság 1956. évi tervjavaslata. 13. Beruházás- felújítás

másrészről 8.600 db 5oo kg-os súlyú tinó hizlalás! alapanyag felvásárlása 1956. YI. hó 3o-ig. A minisztérium tervfekdata csak a be- állitani való hizoanya^ felvásárlását tartalmazza és éppen ezárt a múlt évi tapasztalatokat, kötbérvitákat és az állami gazdaságok ebből kifolyólag kapott súlyos kötg/ürterheit íigyelembevéve, feltétlenül szükséges, hogy az intézkedési ~ tervben a Minisztertanács leszögezze ezenfelül a vásárlások minőségi 33 mennyiségi kritériuma- it és annak pénzügyi konzekvenciáját /a 3*ooo db minőségi tehén fel vásárlásához á 7.000 Ft = 21 millió forint hitelre van szükség, más részt a beállítani való hizó alapanyag csak 5oo kg élősúlynál magasabb és nemre ;názve tinó lehet, ez utóbbi felvásárlását 80 $-ban az. $lip. Min. selejttehán- és üszővel kivánja megoldani/.

A 15.000 db központi hizlalásu marha feljavításával kapcsolatban az állami gazdaságok álláspontja az, hogy azt csak saját keretből kívánják me0oldani, hogy ezzel az egyébként selejtezésre kerülő szarvasmarhákra mintegy loo kg-ct ráhizlalhassa. Amennyiben népgazdasági érdekből más konstrukció valósul meg, azaz felvásárolt marhák hizlalása válik szükségessé, úgy az állami gazdaságok ezt csak bérhizlalás formájában tudják megoldani. Szén utó'bbi konstrukció macával hozza a betegségek beimre olásának veszélyét ás magát az-^t a tényt, hogy ezeknek az ország minden részéből összeszedett marháknak a feljavítása - a rossz takarmányértékesités következtében - legjobb esetben kg-onként 19-2o Pt önköltség mellett lehetséges.

A juhtenyésztés stabilitása érdekében az állami gazdaságok f. évben áttértek az évenként egyszeri berregtetés és- bárányoztatás módszerére. Erre vonatkozó döntés az 1955- évi létszám és szaporulati tervek jóváhagyása után történt és nem lehetett felmérni, hogy az ebből folyó első év szaporulati kiesése mit eredményez. A rendelkezésre álló háromnegyedévi statisztika alapján megállapítható, hogy az állami gazdaságok 1955. december 31-én jóváhagyott 3oo ezres létszámtervükkel szemben csak 285 ezer db juhhal fognak rendelkezni, ha a tervezett 1955. évi 2o ezres felvásárlás maradék nélkül teljesítést nyer. Éppen ezért a 15 ezerrel alacsonyabb indulóállomány valamint a beruházási kiesések miatt amugyis hiányzó 25 ezres férőhely folytán szükséges, ho&y az állami gyapjubeadási terv feladat 555 q-val csökkentést nyerjen.

Az állami gazdaságok 1956. évi tervjavaslata 13>5 q-s kukoricaát- lag-termést tartalmaz. Az 0.2. a központi abrakszükséglet csökkenté se érdekében ezt az átlagtermést 14 q-ra felemelte. A gazdaságok 1954-hez képest több’mint 40 ezer holddal több területen termelnek kukoricát. Ez a nagyarányú területi felfutás nem teszi lehetővé - a még el nem ért talajtermőképesség miatt - az egyidejű termésátlag növelést is. ■

Fentiekből kifolyólag a központi abrakkészlet több mint 4oo vago- nos irreális feszítést tartalmaz, növeli a központi abrakkészlet irreálitását az a körülmény is, hogy az állami gazdaságok exportterve 25.000 q borsó ás 49.000 q kukorica beadását irányozza elő. Ezeknek a‘behozatali ellentételei sem a népgazdasági mérlegekben,

MNL OL XIX-A-83-b