MNL-OL-XIX-A-83-b 3036-3045/1955
3036/1955. 1955. évi állami költségvetésről
— 18 — gyász tás mintegy 25o millió Ft-os csökkentése érvényesül. Az előirt 400 millió Ft fennmaradó részének megtakarítását még az I, félév folyamán biztosítja a készletnormák szélesebb körű kidolgozása és ennek alapján a nem feltétlenül szükséges anyagbeszerzések hiteleinek zárolása. Sok esetben a takarékossági intézkedések hatását újabb engedélyezések semlegesítik. Hem csak a Pénzügyminisztérium, hanem a Minisztertanács is sokszor liberálisan bírálja el az igényeket. A gazdálkodó szerveknél még mindig sok a felesleges költekezés. A vezetők az igények elbírálásakor és a gazdálkodás során nem érvényesítik a szigorú takarékosságot. A költségvetési Javaslatok elkészítésénél a minisztériumok és a központi szervek I.400 millió Ft, a tanácsok 6Jo millió Ft, tehát összesen több mint 2 milliárd Ft uj szükségletet Jelentettek be. A központi szervek többletigényéből a Pénzügyminisztérium a tárgyalások során mintegy 15o millió Ft-ot elfogadott, 95o millió Ft-ot pedig elutasított, illetve más csökkentésekkel ellensúlyozott, mig 29o millió Ft-ot kitevő különböző tételekben álláspontját érvényesíteni nem tudta, s Így ezek függő tételként szerepelnek. A tanácsok 63o millió Ft-os többletigényét a minisztériumok még Jo millió Ft-tal felemelték. Ebből a Pénzügyminisztérium 2oo millió Ft-ot elfogadott. A fennmaradó többlet- igény a fővárosi, a megyei, megyei Jogú városok VB, elnökeivel folytatott tárgyalások eredményeként 15o millió Ft-tal, az érdekelt minisztériumokkal való megegyezések alapján további 25o millió Ft-tal csökkent, loo millió Ft-ban pedig a Pénzügyminisztérium megállapodni nem tudott, A függőben maradt lényegesebb igények felsorolását a 6.sz. melléklet tartalmazza, 5./ A tanácsok 1955. évi költségvetésének az állami költségvetésen belüli aránya növekszik. A tanácsok kiadásai 1954. évben a költségvetési szervek összes kiadásainak /XlíG és társadalombiztosítás nélkül/ 49,1 jk-át,1955-ban pedig 52,1 ^-át teszik ki. A tanácsok hatáskörének kiszélesítésére tett intézkedések közül a legjelentősebb a községpolitikai munkáról és a községfejlesztési alap léteMNL OL XIX-A-83-b
