MNL-OL-XIX-A-83-b 3035/1955
3035/1955. A népgazdaság 1955. évi terve - 1955. évi népgazdasági terv végrehajtását biztositó egyes intézkedések
3 A járdaépítés iránti elemi erővel feltörő községi mozgalmat mutatja az i3, hogy Szendrő község ezen a cimen községpolitikai tervében loo.ooo Ft-t iránjroz elő, melyből 50.000 Ft értékű társadalmi munkát tervez. Fenti számok mellett a terv előirányzatai rendkivul szegényesek már csak azért is, mert ezen a téren olyan anyagok felhasználásával juttathatnánk a községeknek lényeges javulást, ami a népgazdaságnál máshol nem hiányzik, ezzel szemben a járdaépítés anyagigényére elsősorban tégla és cementlap van tervbe véve. Természetes, hogy tégla elsősorban építkezési célokra kell és nem helyes ezt járdára felhasználni, ugyanakkor viszont az egyéb célokra nem alkalmas 2oo-as cementből megfelelő járdaburkcSó lapok volnának készíthetők. Türkeve szocialista városunkban hosszú utcák vannak, amelyekben a járda egyetlen sor, mozaiklap nagyságú betonlap sorból áll, amelyen való közlekedés beillik kötéltáncnak is. IDz a tszcs város egymaga elengedhetetlenül szíkségesnek tartana 4.000 m2 járdaépítést, melyhez pénze és munkaereje is van, csupán anyaggal nem rendelkezik, mert kő több, mint száz km távolságban nincs és még salakot sem tud hozzá szerezni., mert az egész városban egyetlen gőzerőre berendezett üzem sincs. Ugyanakkor a terv egész Szolnokmegye részére 6.000 m2 járdaépítést irányoz elő. Javaslom, hogy a Minisztertanács utasitsa a város- és községgazdálkodási minti sztert és a Tervhivatal elnökét, vizsgálják meg, milyen módon lehet a községpolitikai tervekben pénzzel és munkaerővel fedezett járdaépitési problémák anyagi fedezetét megteremteni. Ezen belül vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak járdaépítés céljára az igénylő községekbeg salak szállítására, a helyileg bányászható kővél ellátott köz- ’ ségekben az előirányzatok anyagfedezetét töröljék és olyan községek felé irányozzák elő, ahol anyagfedezet helyileg nem biztosítható. A Budapesti Városi Tanács Végrehajtóbizottságával egyetértésben vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak a könnyen hasadó és járdaburkolás céljára alkalmas budai márga kitermelésének megindulására, hogy a községek ebből vásárolhassanak járdaburkolás céljára követ. Amennyiben fenti problémák a minisztertanácsi tárgyaláson nem kerülhetnek felvetésre, úgy javaslom, hogy Apró elvtárs felé, a nála megtartandó tárgyaláson való felhasználásra továbbítsd ezeket. A 27. oldalon a népművelés fejlesztés számai között megállapítható, hogy a települések1 mozival való ellátottsága és területi kulturotthonnal való ellátottsága között gyakorlatilag semmiféle összhang nincs. Már a racionalizálás során megállapitáot nyert az, hogy a községi moziknak megyei mozi üzemi vállalatokba való tartozása és a községi kulturotthoxioktól való elszakitása a falu kul- turéletére káros hatással volt. Ennek alapján született meg az a határozat, hogy a községekben lévő mozikat a községek kezelésére kell adni, ami csak úgy képzelhető el, ha a kultúrotthon kezelésébe kerül. • •A eh MNL OL XIX-A-83-b
