MNL-OL-XIX-A-83-b 3001-3015/1955

3003/1955. Az 1954. évi begyűjtési hátralékok rendezéséről

i- 2 vonnánk a forintositott begyűjtési hátralékot, nehezebb lenne az eligazíthatóság, nem tudnánk kimutatni, mire mennyit gyűjtöttünk be és jelentésen megnövekedne a nem-realizálh ató ösz- szeg.

3./ A határozati .javaslat 2. pontjával általában egyef- ór-tpk. de csak a fór into sit ott beadási hátralékkal. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a fennálló begyűjtési hátralék 19 56. évben és a következő években általában nagyobb lehetőséget ad az éves begyűjtési tervek teljesítéséhez. Ugyanis nem minden évben azonos gazdák terülnek hátralékba - legalább is adónál ez a tapasztalatunk, amelyet bizonyit az, hogy az 1954. évi adóbevételi terv teljesítésében mintegy 4oo millió forint folyt be az előző évi hátralékokból. Ebből következik az, hogy a beadási hátralékból is jelentős mennyiség esetleg behajtható- vá válik 1955-ben. Ez csak bőviti annak a lehetőségét, hogy 1955- ben a begyűjtési tervet eredményesebben tudjuk teljesíteni, mint ebben az évben. Az ilymódon való rendezés a megyék között, illetve az egyes területek között jelentkező terméseredmények eltolódása következtében könnyen eredményezheti, sőt feltételezi, hogy 1955. végén hasonló hátralékok keletkeznek és mint ahogyan már említettem, nem lesz terményben lehetőség máshol, ahol ebben az évben volt kedvezőtlen a termés és a jövő évben lesz kedvező, hogy ott annak ellensúlyozására nagyobb mennyiségű terményeket tudjunk behajtani.

Például: ahol most nincs termény, vagy állat, amelyből a begyűjtési szervek fedezni tudnák a hátralékot, ott a [pénzügyi szervek sem tudnak terményt, vagy állatot a forint fedezetére zálogolni, arra meg szerintem nem gondolhatunk, hogy 1952. évhez hasonlóan szobabútorokat, lakberendezéseket zálogol- junk. Legalább is adóhátralék fejében a Pénzügyminisztérium teljesen megtiltotta az ilyen tárgyak zálogolását, illetve értékesítés ét.

4 ./ A termelőszövetkezetek forintositott beadási hátra- Ilékának ilymódon való rendezését nem tartom megoldhatónak. Ugyan- jis az a helyset, hogy a termelőszövetkezetek országosan fizetnek 7o millió forint pénzadót. Ez az intézkedés azt jelentené, hogy a termelőszövetkezetek jövedelemadója - minthogy ott nincs együttesen kezelt adó - mintegy megkétszereződne, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek lényegében folyó évi adójukat megfizették. Itt is a türelmi politikát javasolom, megállapodások kötésével, hogy a jövő évben az ezévi hátralékokból mennyit tudnak teljesíteni. Amennyiben a hátralék 50 $-át jövőre vállalnák, a többit el lehetne engedni. A javasolt megoldás csak a lejárt hiteleidhez való csatolás utján valósítható meg.

5./ A 2.pont b./bekezdésével kapcsolatban az a véleményem, hogy a részletfizetési kedvezmény engedélyezése mellett csökkentést is kell engedélyezni, illetve a forintositott beaddMNL OL XIX-A-83-b