Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1925-1939

K_1972.0314.1

/

ft '

' %

A bortörvény

fontosabb rendelkezéseinek kivonata.

10 3 6. évi V. törvénycikk.

A bor az a szeszesital, amely a friss szőlő levéből (szőlőmustból vagy szőlőcefréből) szeszes erjedés útján származik.

Aszú az olyan bor, amely tőkén aszúsodott, töppedt vagy nemesen rothadt szőlőből, illetve ezek cefréjére, ugyanazon a bortermő helyen termett mustnak. vagy bornak felöntéséből szeszes erjedés útján származik.

Vörös bor az olyan bor, amely kék szőlő levének, azok héján vagy törkölyén való erjesztés útján származik.

Siller az a pirosszínű bor, amelyet kék szőlőből, de annak héján vagy törkölyén való erjesztés nélkül szűrtek.

A BOBKEZELÉSNÉL MEGENGEDETT ELJÁRÁSOK.

A szőlő és a must okszerű feldolgozása, valamint a must és a bor okszerű kezelése céljából az alább meghatározott eljárások alkalmazhatók, illetve, ezek során az alábbi anyagok használhatók:

1. a must besűrítése;

2. a must és bor javítása besűrített musttal vagy hazai szárított (fonnyasztott) szőlővel. A természetes cukorhiány pótlása céljából musthoz vagy seprőjéről még le nem fejtett új borhoz, a szüret évét követő év január havának végéig besűrített mustot vagy szárított (fonnyasztott) szőlőt oly mennyiségben szabad hozzáadni, hogy ezáltal a bor szesztartalma teljesen kierjedt állapotban legfeljebb 3 térfogatszázalékkal emelkedjék, de 12 térfogatszázalékot meg ne haladjon. Ezt a javítási eljárást ‘megkezdése előtt az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelőnél be kell jelenteni;

3. a must és a bor javítása legalább 92 térfogatszázalék szesztartalom hibátlan borpárlatok hozzáadásával állandó minőségű, jellegű és összetételű, ú. n. típus borok előállítása, kedvezőtlen évjáratok termésének javítása, csemegebor (ürmösbor) készítése, borecet gyártására szolgáló bor előállítása, misztella (fojtott bor) készítése, párlási célra szolgáló bor (Brenmvein) előállítása céljából. Ez utóbbinál a borpárlatnak legalább 70 térfogatszázalékkal, az előzőknél legalább 92 térfogatszázalékkal kell bírnia;

'=• 4. a must és bor, valamint a hordók és tartányok kéne- zése, tiszta (99<>/o) arzénmentes kénnel vagy tiszta arzénmentes cseppfolyósított kénsavval, továbbá kálium meta- bisulfittál (kálium pirosulfit);

f). a hordók, palackok és dugók tisztítása, borderítőszerek előkészítése és beteg vagy hibás borok kezelése (gyógyítása) céljából legalább 92 térfogatszázalék szesztartalmú hibátlan borpárlat használata oly mértékben, hogy ezáltal 1 térfogatszázaléknál több alkohol ne kerüljön a borba;

6. a must és a bor savtalanítása tiszta (praecipitált) szénsavas mésszel;

7. a bor derítése a következő derítőszerekkel: viza- és harcsahólyag, zselatin, csersav, tojásfehérje, lefölözött friss tej, tiszta kazeinkészítmények, spanyolföld, kaolin, továbbá ferrocyankalium, ez utóbbi azonban csak hatósági ellenőrzés mellett, végül fehértörés esetén citromsav;

8. a must és bor színének javítása égetett cukor (ka- ramel) vagy szaflor alkalmazásával;

9. a hibás ízű vagy színű must és bor szűrése vegyileg tiszta állati vagy növényi eredetű szénnel;

10. a bor felfrissítése tiszta szénsavval;

11. a tisztán tenyésztett borélesztő (kultúr-élesztő) használata a musthoz és borhoz erjesztés, áterjesztés vagy a tökéletlenül kierjedt bor továbberjesztése céljából, továbbá hektoliterenként; legfeljebb 40 gramm vegytiszta szénsavas ammonium hozzáadása a musthoz és a borhoz az élesztő működésének előmozdítása céljából;

12. a mustnak és bornak valamely más bor friss, egészséges törkölyére vagy seprőjére való felöntése, megjavítása vagy áterjesztés céljából;

13. a) must és bor fejtése, szűrése, felmelegítése (pasztőrözése), általában a must és a bor eltarthatóvá tételére és érlelésére szolgáló minden olyan művelet, amellyel a mustba vagy a borba idegen anyag nem jut;

14. a must és bor fagyasztása töményítés céljából; bort azonban fagyasztás útján csak legfeljebb 22.5 térfogatszázalék szesztartalomig szabad töményíteni;

15. a mustok és borok házasítása (keverése).

TILTOTT ELJÁRÁSOK ÉS ANYAGOK.

Azokat az italokat, amelyek nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származnak, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcs bor (pl. almabor, ribizlibor stb.) néven forgalomba hozni tilos.

•Tilos továbbá bor elnevezés alatt forgalomba hozni azokat az italokat is, melyek más édes anyagoknak szeszes erjesztése útján származnak (pl. mézbor stb.).

Ahol a jelen törvényben forgalombahozatalról van szó, rez alatt nemcsak az áru eladását, hanem bármilyen módon történő elidegenítését, megterhelését, továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást vagy bármely más kínálatot, avagy mindezek közvetítését is érteni kell.

Mindazok, kik a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kis mértékben való forgalombahozafalával foglalkoznak (kereskedők, vendéglősök, kocsmárosok, kimérők stb.), kötelesek a pincéjükben, raktárukban vagy kimérőhelyiségükben levő italokat tartályukon (hordón vagy általában olyan edényben, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás

célját szolgáló edénybe kimérik) minőségüket, vagy jukat feltüntető megjelöléssel ellátni.

Olyan anyagokat, amelyek használata a jelen törvény rendelkezései alá eső italok előállításához vagy kezeléséhez nincs megengedve, erre a célra forgalomba hozni, avagy borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe (pince, présház, erjesztő stb.) bevinni vagy ott raktáron tartani tilos.

Tilos továbbá a jelen törvény rendelkezései alá eső italok tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni vagy ilyet bármi módon terjeszteni.

A jelen törvény rendelkezései alá eső italokat csakis a jelen törvényben megállapított kellékeknek megfelelő és egészséges állapotban és csakis a jelen törvényben meghatározott elnevezések alatt szabad forgalomba hozni.

A közfogyasztás céljára forgalomba hozqtt boroknak szesztartalma 9 térfogatszázaléknál kisebb nerh* lehet.

Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesed és iiek induló bort, melynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenként fehér bornál 1‘2 grammot, vörös- és sillerbornál 1‘4 grammot, aszúnál pedig 2‘0 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos. A jelen törvény 2. §-ában felsorolt anyagokon kívül tilos a musthoz és borhoz bármely más anyagot hozzáadni, vagy kezelésükhöz felhasználni, tilos továbbá a megengedett anyagoknak a megengedett mértéken felüli alkalmazása.

A BOROK ELNEVEZÉSE.

Bort (mustot) csak arra a borvidékre, helységre, bortermelőhelyre, csak oly szőlőfajtára és minőségre és csak annak a termelőnek nevére vagy pincéjére utaló elnevezéssel vagy megjelöléssel szabad forgalomba hozni, ami a bor (must) valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel.

Ugyanazon a borvidéken, helységben vagy bortermő- helyen termelt borokból (mustokból) házasított bor (must) az illető borvidékre, helységre vagy termőhelyre utaló elnevezéssel forgalomba hozható.

A BOROK (MUSTOK) HÁZASÍTÁSA.

Ugyanabból a szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén a házasított bor (must) - termelőhelyre való tekintet nélkül — az illető szőlőfajtára utaló elnevezéssel ugyancsak forgalomba hozható.

Különböző borvidékről, helységből vagy termőhelyről származó vagy különböző szőlőfajtából szűrt borok (mustok) házasítása esetén, a házasított bort (mustot) borvidékre, helységre vagy termőhelyre, illetőleg szőlőfajtára utaló elnevezéssel csak akkor szabad forgalomba hozni, ha a házasított bornak (mustnak) legalább 75<>/o-a az elnevezésben használt borvidékről, helységből vagy termőhelyről származik, illetve az elnevezésben használt szőlőfajtából szüneteltetett és ha a házasított bor (must) ennek a borvidéknek, helységnek vagy termelőhelynek, illetve szőlőfajtának jellegzetes tulajdonságait a házasítás ellenére is megtartotta.

Tilos házasítani:

1. mustot vagy bort, közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt musttal vagy borral, kivéve azokat a közvetlenül termő fajtákból szűrt vörös borokat, amelyeknek házasítási célra való felhasználását a füldmívelésügyi miniszter rendeletileg megengedi. Ezek házasításának százalékarányát a füldmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg; ■

2. mustot vagy bort csemegeborral (ürmössel);

3. hazai termésű mustot vagy bort külföldi borral és végül

4. mustot vagy bort más gyümölcsnek erjesztett levével.

, A tokajhegyaljai borok háziasítására a jelen törvény 20.

§-áhan foglalt rendelkezések az irányadók.

A közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlők mustját hazai szőlők mustjával összeszűrni tilos.

típusbor.

A üpusbor olyan bor, amelynek valamely borvidékről, termőhelyről, szőlőfajtától eredő sajátos tulajdonságait vagy sajátos minőségét megfelelő eljárással (házasítással stb.) és megfelelő kezeléssel állandó jellegűvé teszik. Ezeknek előállítására a földmívelésügyi minisztériumtól csak azok kaphatnak engedélyt, akiknek erre megfelelő berendezéssel ellátott pincészetük van. i

CSEMEGEBÓR.

Osemegebor (ürmösbor) az olyan! bor, amelynek extraki-, cukor és szesztartalmát besűrített: must és borpárlat hozzáadásával magasabb fokra emelték* A csemegebor előállításához alapanyagul felhasznált bornak legalább 12 térfogat- százalék szesztartalommal kell bírni. A csemegeborok (ür- mösborok) szesztartalma a 22.5 térfogatszázalékot meg nem haladhatja. Csemegebor csak a földmívelésügyi miniszter engedélye alapján állítható elő. Csemegebort csak kifejezetten »csemegebor« (»ürmösbor«) néven szabad forgalomba hozni. A csemegeborok címkéjén (forgalombahozatalukra irányuló minden nyomtatványon) a készítő vagy g íőfga-* lombahozó céget és a telep helyét is fel kell tüntetni.

PEZSGŐ, HABZÓBOR, MISZTELLA.

A pezsgő olyan szónsavdús bor, amelyben a szénsav cukornak a borhoz való hozzáadásával erjesztés, vagy természetes erjedés útján a palackban fejlődött és ott visszafojtatott. Forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni.

Habzóbor a pezsgőhöz hasonló olyan szénsavdús bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve. Habzóbort csakis »Habzóbor« elnevezéssel szabad forgalomba hozni és elnevezését ennek a szónak idegennyelvű fordításával helyettesíteni tilos. A habzóbort tartalmazó palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni.

A misztella (fojtott must) oly ital, amelyben a must erjedését, illetve tovább erjedését legalább 92 térfogat- százalék szesztartalmú hibátlan borpárlat hozzáadása által megakadályoztak.

BORPÁRLAT, GYOGYBOR.

Borpárlat (borszesz) az a szeszes folyadék, amely ki zárólag természetes bornak lepárlása útján készül. A borpárlatnak, mint szeszesitalnak, legalább 38 térfogatszázalék szeszt kell tartalmaznia. 1

Gyógybor, a gyógyítás célját szolgáló bor.

A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógy- borok (gyógyszeres borok) készítésére és forgalombahozata- lára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai irányadók.

A gyógyszereket tartalmazó gyógyborokat (gyógybor- külünlegességeket) csakis gyógyszertárakban és gyógyárukereskedésekben (drogéria) szabad árusítani.

BORSEPRŐ.

A sajáttermésű bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprőből) a benne lévő bort kisajtolni és forgalomba hozni szabad.

A borseprőt, valamint a törkölyt csupán ipari feldolgozás céljára szabad forgalomba hozni.

Borseprőből víz hozzáadásával borhoz hasonló italt előállítani tilos.

TÖRKŐLYBOR.

A törkölybor (csiger, lőre) a borhoz hasonló olyan ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkölyéből erjesztés útján származik. Törkölybort készíteni kizárólag csak saját termésű szőlőtörkölyből, kizárólag házi fogyasztás céljára és csakis oly szőlőbirtokosnak szabad, akiknek szőlőterülete a 2 kát. holdat meg nem haladja. A házi fogyasztás céljaira évenként készíthető törkölybor mennyisége meg nem haladhatja a termelő ebbeli egy évi szükségletét és egy évben 5 hl-nél több nem lehet. 1

TOKAJHEGYALJAI BOROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK.

A tokajhegyaljai borvidék zárt területet alkot.

A tokajhegyaljai borvidékhez tartoznak:

1. Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Bodrogzsa- dány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Károlyfalva, Legyesbénye, Mád, Makkőshotyka, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátlca, Sára, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tállya, Tárcái, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu és Végardó községek; •

2. Abauj-Torna vármegye területén: Abaujszántó.

A tokajhegyaljai borvidéken hegyi szőlőben termett mustot vagy bort csak tokajhegyaljai szőlőben termett musttal vagy borral szabad házasítani.

Tokajhegyaljai borvidékre odatartozó helységekre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csakis olyan mustot vagy bort szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett.

Nem szabad »tokajhegyaljai«, »tokaji«, »hegyaljai« néven forgalomba hozni:

Síkfekvésű (kerti) szőlőben termett, vagy másod (érmésből származó mustot vagy bort (cauko).

Tokajhegyalján termett, bár hegyi szőlőben termett olyan mustot vagy bort, amelyet más borvidékről származó musttal vagy borral házasítottak.

A tokajhegyaljai borvidék zárt területére csak engedéllyel lehet idegen mustot, vagy bort behozni és ezeket a tokajhegyaljai borvidéken termett musttól vagy bortól elkülönítve kell tartani és oly megjelöléssel kell ellátni, amely a must vagy bor idegen származását kétséget kizáróan feltünteti.

BÜNTETÉSEK.

Aki a bortörvény rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és a Bt. 42—44. §-ai értelmében büntettetik. Ezenkívül a hamisított bor elkobzandó s az elítélt a készletben talált, vagy forgalombahozott hamisított italok egész meny- nyiségéért a természetes bor után járó boritaladót is megfizetni .köteles.

Ha az elítéltnek italmérése, vagy kismértékben való árusításra szóló engedélye van, az elvonható attól, akit a Bt. 42. §. 1. és 2. pontjába ütköző kihágásért jogerősen elítéltek.

Az elítélt költségére a hírlapokban is közzéteendők azon ítéletek, amelyekben a büntetés a Bt. 42. §. vagy 43. §. alapján szabták ki.

FIGYELMEZTETÉS.

Mivel ez a nyomtatvány az 1936. évi V. törvénycikk kivonatát tartalmazza, ajánlatos a vonatkozó töryénvt teljes terjedelmében áttanulmányozni.

PINCEGAZDASÁGI CIKKEK Telefon: 122-892 (Alapítva 1890)

CIFRA

BUDAPEST, V. KERÜLET, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 48 /•

Et..— ANGYAL-Nyomda kft. Budapest.

:J9742.