Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1924

K_1973.0494.1.1

1924. március 12.

Az 1922. évi XXIV. t.-c. rendelkezései alá tartozó vállalatok 1924. évi adókivetése elrendeltetvén, felhívom az alább megnevezett vállalatokat, hogy az 1924. évi társulati adó, társulati adópótlék és az igazgatósági, felügyelő- bizottsági, választmányi tagsági és napibiztosi javadalmazások utáni különadóra vonatkozó szabályszerűen kiállított adóbevallásaikat, az 1922. évi XXIV. t.-c. 31. §-ának rendelkezése értelmében, a zárszámadás jóváhagyásától számított 30 napon belül, de legkésőbb az üzletév lejártát követő hat hónapon belül adják be.

’ .............. j • ' _

A közkereseti és betéti társaságok kir. adófelügyelőhelyetteseimnek székhelyük szerint illetékes kerületi osztályánál, az egyéb társulati adó alá eső vállalatok pedig központi osztályomnál (II. kerület, Fő-utca 1. sz.) tartoznak vallomásaikat beadni.

Adóvallomásf tartoznak adni a következő kereskedelmi társaságok;

1. Közkereseti és betéti társaságok és pedig tekintet nélkül arra, hogy cégük a kir. törvényszéknél be van-e jegyezve vagy nincs.

2. Részvénytársaságok és szövetkezetek,

3. Részvényekre alakult betéti társaságok és korlátolt felelősségű társaságok, illetőleg ily, valamint egyéb külföldi vállalatoknak saját cégük alatt Magyarországon működő fióküzletei? képviselőségei, vezérképviselőségei, ügynökségei és vezérügynökségei. Az a körülmény, hogy a külföldi társaság Magyar- országon a kereskedelmi cégek jegyzékébe be van-e vezetve vagy sem, az adókötelezettség, tehát a vallomásadási kötelezettség szempontjából is közömbös.

4. Alkalmi egyesülések.

5. Biztosító vállalatok, vasutak, takarék- pénztárak.

6. Állami, törvényhatósági és községi üzletszerűen kezelt vállalatok.

Az alkalmi egyesülések, közkereseti és betéti társaságok, továbbá az állam, törvény- hatóságok és községek vállalatai, végül általában az adóévet megelőzően két év óta még nem működő vállalatok, tehát az ily nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek is, társulati adópótlék alá nem tartozván, erre vonatkozó vallomást sem kell adniok, ellenben az eddig nyereségtöbbletadó alá tartozott nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, miután az 1922. évi XXIV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 200.000. számú Utasítás 139. §-a értelmében az 1922. évre a nyereségtöbbletadót még ki keli vetni az 1922—1923. üzletévi nyereség- többletük után egyidejűleg nyereségtöbbiet- adóvallomást is kötelesek benyújtani.

A részvénytársaságok és szövetkezetek tartoznak bevallásaikat a zárszámadások közgyűlési jóváhagyásának napjától számított 30 napon belül feltétlenül benyújtani.

A legkésőbb az üzletév zártától számított hat hónapban meghatározott határidő tehát oly vállalatokra, amelyek közgyűlésüket az üzletév zártától számított ötödik hónap utolsó napja előtt tartották meg, semmiesetre sem vonatkozik.

Azok a részvénytársaságok és szövetkezetek, amelyek az üzletév zártától számított hat hónapon belül bevallásukat közgyűlés

hiányában benyújtani nem tudják, tartoznak legkésőbb az üzletév zártától számított ötödik hónap utolsó napjáig halasztásért folyamodni és vagy azt, hogy a közgyűlésük megtartására kormányhatóságtól halasztást nyertek, vagy azokat a körülményeket, amelyek ilyen engedély hiányában a közgyűlés megtartását akadályozzák, igazolni.

Az üzletév zártától számított ötödik hónap elteltével benyújtott ilyen halasztási kérelmek azonban nem vétetnek tárgyalás alá.

A társulati adónak mindazok az alanyai pedig, amelyeknél a zárszámadásoknak közgyűlés által való jóváhagyásáról a dolog természeténél fogva nem is lehet szó és amelyeknek bevallási határideje ehhez képest az 1922. évi XXIV. t.-c. 31. §-ában nincsen is különlegesen szabályozva, vagyis a közkereseti és betéti társaságok, a részvényekre alakult betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok, továbbá a nem kereskedelmi társaság formájában működő biztosító vállalatok, közúti és helyiérdekű vasutak, végül, az állam, törvényhatóságok és községek üzemei, tekintet nélkül arra, hogy üzletévüket 1923. évi december hó 31-én vagy azt megelőzőleg zárták, tartoznak 1924. évi társulati adóbevallásukat 1924. évi április hó 15-ig terjedő határidőben benyújtani.

Az adóbevallást a fentebb idézett végrehajtási utasítás B) melléklete szerint űrlapon, melyet az előállítási költség megtérítése ellenében a székesfővárosi kir. adófelügyelő központi osztálya, a kir. adófelügyelő kerületi osztályai és a kerületi adószámviteli

hivatalokbocsátanak a vállalatok rendelkezé*

sére, a vállalat felelőssége mellett az az egyén köteles benyújtani, akit a vállalat törvényes képviselete a cégjegyzésre jogosítottak közül ezzel megbíz.

A megbízást a vallomáshoz csatolni kell, amely mellőzhető akkor, amikor a bevallás a vállalat cégszerű aláírásával nyújtatik be.

Az adókivetés alapja s

I. Társulati adóra az adóévet (1924.) megelőzően lezárt üzleti (gazdasági) év adóköteles nyeresége;

2. társulati adópótlékra az üzleti (gazdasági) évet megelőző két év közül az eredményesebbet meghaladó, s a törvény szerint meghatározott nyereségtöbblet;

3. az igazgatósági, felügyelőbizottsági stb. javadalmazások utáni külön adóra az üzleti év folyamán, valamint az üzleti nyereség felosztása alkalmával az üzleti év eltelte után, bármelyik címen kifizetett javadalmazások (jutalék, tantiem, tiszteletdíj, napidíj, jelenléti díj, útiátalány és útiköltség).

Az adóbevallásokhoz mellékelni kell tehát;

1. az 1923. üzleti (gazdasági) év mérlegét és nyereség-veszteség számláját;

2. az igazgatósági jelentés és a nyereség felosztása tárgyában hozott határozat szabályszerűen hitelesített másolatát, illetőleg kivonatát;

3. az üzleti költségek címenként részletezett kimutatását és általában mindazon adatokra vonatkozó kimutatásokat, melyek nélkül az adóalap (adóköteles nyereség, nyereségtöbblet és javadalmazás) helyesen meg nem állapítható, így különösen:

a) a vállalat tulajdonában lévő értékpapírok, továbbá az árúkészlet és anyagleltár értékelésének pontos kimutatását, feltüntetve azokat az árfolyamokat és értékeket, illetőleg adatokat, melyek abból a célból szükségesek, hogy a törvény szerint a nyereséghez hozzászámítandó összegek megállapíthatók legyenek;

b) a mérlegben kimutatott vagyontárgyak értékében az év folyamán bekövetkezett változásokat feltüntető kimutatást;

c) az új beszerzésekre fordított kiadásokat, s amennyiben ezek értéke a mérlegben vagyonként ki van tüntetve, ennek az összegét;

d) a törzsvagyon gyarapítására, annak visszafizetésére, vagy kölcsönök törlesztésére fordított összegek;

e) az alapítók számára nyújtott előnyöket, ha azok á nyereség-veszteség számlán csak egyenleg útján kifejezésre jutott számlán számoltattak el;

f) a kamatszámla részletezését, illetőleg a részvények vagy üzletrészek és a társasági betétek után kifizetett kamatokat feltüntető kimutatást;

g) közkereseti vagy betéti társaság tagjainak jutalék, díjazás, vagy háztartási költségek s hasonló címeken kifizetett összegekre vonatkozó kimutatást;

h) azokat az Összegeket feltüntető kimutatást, melyeket a vállalat oly módon tartalékolt, hogy a tartalék összege, ilietőleg annak gyarapodása a mérlegből meg nem állapítható ;

i) az átmeneti számlák részletezését;

k) új részvények kibocsátása esetén a felpénz összegét;

l) az igazgatóság, felügyelőbizottság, napibiztosok és választmány tagjainak bárminő címen kifizetett javadalmazását, egyenként részletezett kimutatást;

m) az adósok és hitelezők számlájának részletezését.

Amely vállalat bevallását fenti határidőben nem adja be, amennyiben mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, a kivetett társulati adó 10%-át fizeti bírság fejében. Ha pedig adóköteles nyereség hiányában a bírságot a társulati adó 10%-ában megállapítani nem lehet, akkor az 1923. évi 7125/M. E. számú kormányrendelettel megállapított és 2,000.000 koronáig terjedhető bírsággal fog büntettetni.

Az 1920. évi XXXII. t.-c.-be ütköző adócsalást követ el az a vállalat, amely a társulati adó megrövidítésére irányuló szándékkal hamis bevallást ad. Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást pedig akkor követ el a vállalat, ha beadványában tehát adóbevallásában, vagy annak mellékleteiben szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a társulati adó helyes megállapítására alkalmas ténykörülményt elhallgat.

Amely vállalat adóbevallását a kitűzött határidőben tőle függetlenül el nem hárítandó akadályok miatt beadni nem tudná, kellően megokolt, szabályszerűen bélyegzett kérvényben központi osztályomhoz, illetőleg a közkereseti és betéti társaságok a székhelyük szerint illetékes kerületi adófelügyelőhelyetteshez halasztásért folyamodhatnak.

Figyelmeztetem azonban a vállalatokat, hogy halasztást csak kellően indokolt esetben, kivételesen fog engedélyeztetni.

NAPEST SZÉKESFŐVÁROS NYOMDÁJA. — 1924. —

2247

Budapest székesfővárosi kir. adófelügyelő

Az 1922. évi XXIV. törvénycikkel életbeléptetett társulati adó, társulati adópótlék, igazgatósági stb. javadalmazások után járó különadó kivetéséhez szükséges 1924. évi adóbevallások beadása.