Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1924
K_1973.0448.1
1924. február hó 157.872 1923—XV. tan. szám Az ipartörvény módosításáról szóló 1922. évi XII. törvénycikk 49. §-a szerint azon iparüzlettulajdonosok, kiknek a székesfőváros területén több üzleti helyiségük van, tartoznak mindazoknak a kerületi elüljáróságoknak, amelyeknek területén üzleti helyiséget tartanak fenn, bejelenteni azt az üzleti helyiséget (főüzletet), amelyből a többi üzleti helyiséget irányítják. A törvény ezen rendelkezése azt a célt szolgálja, hogy a kerületi elüljáróságok kellőképen tájékozva legyenek arról, hogy egy-egy üzlettulajdonos hány üzleti helyiséget tart fenn és melyik üzlethelyiségből (főüzlet) irányítja a többi üzlethelyiségét és ennek megfelelően hova kell a hivatalos felhívásokat, határozatokat stb. intézni. Miután a m. kir. kereskedelmi miniszter úrnak az ipartörvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 78.000/1923. számú rendeletének 118. §-a szerint az iparhatóság köteles az üzlettulajdonosokat ezen rendelkezések betartására külön figyelmeztetni, a tanács, mint II. fokú iparhatóság felhívja a több üzleti helyiséget fentartó üzlettulajdonosokat, hogy ezen bejelentési kötelezettségüknek haladék nélkül feleljenek meg, mert a mulasztók ellen a hivatkozott törvény 126. §-ában .foglalt rendelkezésnek megfelelően a rendőri büntető eljárás folyamatba fog tétetni. Egyalkalommal a cégvalódiság elvének hathatósabb érvényre juttatása céljából a tanács felhívja a székesfőváros területén foglalkozó iparosokat (kereskedőket), hogy — a további jogkövetkezmények terhe mellett — üzlethelyiségüket saját érdekükben cégtáblával jelöljék meg, illetve a cégtáblájukat az ipartörvény 56. §-ában foglalt rendelkezések szerint a tényleges viszonyoknak megfelelően igazítsák ki, mert a tanács a közeljövőben a cégfeliratokat szigorú ellenőrzés alá kívánja vétetni. Az ipartörvény fenthivatkozott 56. §-a a következő rendelkezéseket tartalmazza: „Az Iparos üzlethelyiségét annak külső részén cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az üzlettulajdonos családi és utónevét olyképen, hogy a felírás egyik része se legyen kevésbé szembeötlő, mint a többi. Ha az üzlettulajdonos férjezett, vagy özvegy nő, a cégtáblán férje nevét köteles megfelelő toldással az előbbi mondatban jelzett módon feltüntetni. Egyesületek és társulatok alapszabályaikban megállapított nevüket kötelesek cégtáblájukon a 2. bekezdés első mondatában említett módon feltüntetni. A kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett céggel rendelkező iparosok és kereskedők cégüket cégtáblájukon a cégjegyzékbe történt bevezetésnek megfelelően kötelesek feltüntetni. Ha az egyéni cég az üzlettulajdonos családi és utónevét, egyesületek és társulatok cége pedig alapszabályokban megállapított nevüket nem tartalmazná, ezt vagy magán a cégtáblán, vagy az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán kell szembetűnő módon feltüntetni. Közkereseti társaságoknál legalább az üzletvitelért felelős egy üzlettársnak, betéti társaságoknál legalább egy beltagnak családi és utónevét kell az előbbi bekezdés szerint feltüntetni. Oly társasvállalatnál, amelynek cégét a kereskedelmi törvény értelmében nem kell a cégjegyzékbe bevezetni, a társasviszonyra való kifejezett utalással legalább két üzlettársnak családi és utónevét kell a cégtáblán feltüntetni. Akik utakon, utcákon, tereken, felállított bódékban, sátorban, asztalon, talpzaton vagy a puszta földön űznek ipari foglalkozást (árusítanak), iparűzésük helyén család-és utónevüket feltüntető táblát kötelesek szembeötlően elhelyezni.íá BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. - 1924. - 1332 A Székesfőváros Tanácsa V
