Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1923
K_1971.1074.1.4
1923. november 16. 154.222 1923—VI. szám. Általános adóösszeírás A m. kir. pénzügyminiszter úr f. évi október hó 27-én kelt I6I.000/VII—a sz. körrendeletével az adóalanyok és adótárgyak azonnali összeírását rendelte el. Ezen rendelkezés folytán a tanács a következőket hozza köztudomásra: i. Miképen történik az összeírás. Az összeírás lekér- és kékszínű „Összeíróívek“ segítségével történik, amelyeket a kerületi elüljáróság díjmentesen hordát szét a székesfőváros területén. A háztulajdonosok, illetve azok megbízottai a házfelügyelők, az íveket széthordó városi közegekkel kötelesek közölni a ház lakás- és üzletbérlőinek, nemkülönben a társ- és albérlőknek, — az iskolai tanuló albérlőket is beleszámítva, — valamint az önálló keresettel bíró családtagoknak számát és ezek mindegyike részére egy-egy fehér ÖsSfceíróívet, azonkívül azok részére, akiknek a házban üzlethelyiségük, műhelyük, raktáruk, irodájuk, rendelőjük stb. van, egy-egy kékszínű összeíróívet a városi közegtől átvenni s azokat a bérlők között azonnal kiosztani azzal a figyelmeztetéssel, hogy az Összeíróívet három nap alatt kiállítani kötelesek. II. Az Összeíróív kiállítása. Az Összeíróíveket a bérlők, társbérlők, albérlők a kézhezvételtől számított három nap alatt pontról- pontra tisztán olvasható írással és az egyes kérdőpontokra egyenes, kimerítő válaszokat adva kötelesek kiállítani. Különösen nem elég például a foglalkozás megjelölésénél a „kereskedő“ vagy „szabó“ szónak stb. alkalmazása, hanem meg kell jelölni: „férfiruhakereskedő“ vagy „füszerkereskedő“, „férfiszabó“ vagy „szabósegéd“ stb. III. Az Összeíróíveknek „Gyűjtőívbe“ foglalása. A háztulajdonos, illetve megbízottja a három nap elteltével köteles úgy a fehér, mint a kék Összeíróíveket a bérlőktől összegyűjteni és a Gyüjtőívbe a helyiségek sorrendjében bevezetni és aláírásával igazolni, hogy a házban minden főbérlő, minden albérlő, minden önálló keresettel rendelkező családtag és végül minden jogi személy külön állítottki Összeíróívet (161.(XX). sz. P. 0. M. rend. 4. pont). IV. Az Összeíróívek felülvizsgálása és begyűjtése. A háztulajdonos, illetve megbízottja a III. rész szerint összegyűjtött és Gyűjtőívbe foglalt Összeíróíveket kéznél tartja mindaddig, míg az Összeíróíveket felülvizsgáló bizottság a helyszínen meg nem jelenik. A bizottság részére a háztulajdonosok, illetve megbízottjaik a felülvizsgálás időtartamára tiszta, világos helyiséget kötelesek rendelkezésre bocsáj- tani és minden felvilágosítást készséggel megadni, szükség esetén a lakót a bizottság előtti személyes megjelenésre felszólítani. A bizottság a felülvizsgált összeíróíveket és a Gyűjtőívet magával viszi. V. Büntető rendelkezés. Szabálytalanság miatt 50.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az 1922. évi XXIII. t.-c. 39. §-a értelmében, aki Összeíróívet nem állít ki. Aki pedig Összeíróívébe tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló olyan adatot tüntet föl, amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat: adócsalást követ el és az 1920. évi XXXII. t.-c. alapján kiszabható három évig terjedhető szabadságvesztés büntetésén felül minden esetben mellékbüntetésként a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. A székesfőváros tanácsa BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. — 1923. —
