Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1922

DC_1974.0028

13.717 1922—VI.

1922. február I.

b

MÓDOSÍTÁSA

A mulatság és szórakozás, valamint a kártyajáték községi megadóztatásáról szóló szabályrendelet módosítása tárgyában a törvényhatósági bizottságnak az 1921. évi március hó 16-án és folytatólag 18., 19. és 23-án tartott rendes közgyűlésen 335/921. kgy. szám alatt hozott határozatát a m. kir. belügyminiszter úr januar hó 31-én 106.477/1921. IV. b. szám alatt kelt leiratával jóváhagyta.

A tanács ezek alapján a módosított szabályrendeletet 1922. évi február I. napján életbelépteti és a szabályrendelet változott rendelkezéseit a következőkben teszi közhírré:

1. §•

A székesfővárosa mulatságok és szórakozások, valamint a kártyajáték és ezzel egy tekintet alá eső bármely más játék (dominó, sakk, billiárd, tekézés, gép stb.) után a jelen szabályrendelet értelmében népjóléti és szegényügyi célokra fordítandó községi „vigalmi“ adót szed.

2. §•

Adókötelezettség.

Az adókötelezettség a mulatságok és szórakozások után a 3. §-ban foglalt kivételek mellett a székesfőváros egész területén kiterjed mindazokra:

1. akik belépő- vagy más bármiféle elnevezésű jegyet azért váltanak, vagy szereznek, illetve akik díjat azért fizetnek, hogy annak ellenében

a) színi-, opera-, operett-, orfeum-, kabaré-, varieté-, zene-, ének-, szavalati- vagy bármiféle más előadáson, felolvasáson, dalos versenyen jelen lehessenek,

b) rajzolt, festett, vetített (mozgó, nem mozgó) képet (kinematograf színházat), élőképet, balettet, némajátékot, cirkuszi vagy bármiféle más mutatványt, látványosságot, kiállítást, vagy bármiféle versenyt megtekinthessenek,

c) bármiféle elnevezésű táncvigalomban, bálon, bazáron, ünnepélyen részt vehessenek,

d) szórakozó-, mulatóhelyet, kertet vagy helyiséget látogathassanak.

Az a—d) pontok alatt felsorolt mulatságokon, szórakozásokon, előadásokon, ha azok belépődíj mellett rendeztetnek, a tisztelet-, szabad-, ingyen-jstb. jegyek is adókötelesek;

2. akik nyilvános helyeken (pl. kávéházakban, vendéglőkben stb.), vagy valamely egyesület (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) helyiségében kártyajátékot, vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékot (dominó, billiárd, tekézés, gép stb.-t) játszanak.

3. akik a mulatóhelyeken az úgynevezett szeparékat igénybe veszik. Szeparé alatt a mulatóhelyeknek akár a nézőtéren, akár azon kívül fekvő, ajtóval vagy függönnyel elzárható, avagy nyitott, de bármiképen elhatárolt oly helyiségrészeit kell érteni, amelyekben az ott helyet foglalók a közönség többi részétől el vannak különítve. Azt, hogy valamely mulatóhelyiségnek, mely helyiségrészei tekintendők ezen szabályrendelet hatálya alá tartozó szepa- réknak, az illető mulatóhelyre, visszavonásig érvényes hatállyal, a budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányságának meghallgatásával a tanács állapítja meg.

3. §.

Mentes a vigalmi adó alól:

1. a nemzeti irányú és a keresztény erkölccsel nem ellenkező tudományos és szép- irodalmi intézeteknek és nemzetvédelmi egyesületeknek, valamint iskoláknak kizárólag tudományos, közművelődési, nemzetvédelmi, oktatási és nevelési célokat szolgáló és a főváros tanácsa által erre a célra engedélyezett helyiségekben tartott előadásain, felolvasásain és mutatványain, valamint a kizárólag iskolák (tanulóifjúság) részére rendezett és a közoktatási hatóság által engedélyezett előadásokon, felolvasásokon és mutatványokon, továbbá a templomokban tartott egyházi hangversenyeken, előadásokon, konferenciákon és hitszónoki atokon való megjelenés;

2. az állam vagy a székesfőváros f~~Aartott múzeumok és képtárak látogatása;

3. Az Országos M. Képzőművésze :, az Országos M. Iparművészeti társulat

és a Nemzeti Szalon által rendezett oly kiá„.------- riogatása, melyek képző- vagy iparművész

eti termékek bemutatásán kívül, más egyébként adóköteles szórakozást nem nyújtanak.

4. a székesfőváros által fentartott állat- és növénykertnek látogatása, valamint az állandó cirkuszt kivéve, az állat- és növénykert területén a főváros és a jelen §-nak 1. pontjában mentesítettek által rendezett mulatságokon, szórakozásokon való részvétel és az ott rendezett mutatványok megtekintése;

5. a városligeti és népligeti mutatványos telepek, valamint a vásárterek népies szóra1 ' _,aló részvétel, ide nem értve a cirkuszi- színházi- és mozgóképelőadásokat.

vlem tartoznak vigalmi adó alá a hatóságok, hatósági közegek és a sajtó részére I ok a jegyek, melyek az illető hatóság, hatósági közeg, illetve újság nevére állíttat: mennyiben azokat a vállalkozás a székesfőváros tanácsánál előzetesen bemutatja, s

ez a mentességet elismeri.

4 §•

A vigalmi adó a belépőjegyek árának, illetve az ezt helyettesítő díjaknak rendesen 10 (Tíz) százaléka.

1. A hangversenyeknek 80 K-ig terjedő belépőjegyei vagy belépődíjai után 10 (Tíz) %, a 81 K-tól 150 K-ig terjedő bejépőjegyei vagy belépődíjai után 15 (Tizenöt) % és a 150 K-nál magasabb árúak után pedig 20 (Húsz) % vigalmi adót kell fizetni.

2. Az önálló táncelőadások vagy mutatványoknak 80 K-ig terjedő belépőjegyei, vagy belépődíjai után 15 (Tizenöt), a 81 K-tól 150 K-ig terjedők után 20 (Húsz) és a 150 K-nál magasabb árúak után 25 (Huszonöt) % vigalmi adót kell fizetni.

A közgyűlés felhatalmazza a tanácsot, hogy ehhez az adókulcshoz képest évről-éve állapítsa meg a hangversenyeknek és az önálló táncelőadásoknak és mutatványoknak azokat a legmagasabb árait, amelyekhez a fentemlített adókulcsok igazodnak.

A Filharmóniai Társaság, a Budapesti Szimfónikus zenekar, a Budapesti Zene- és Énekkar Egyesület, valamint a Palaestrina kórus által rendezett saját hangversenyeiken azonban a belépőjegy, vagy belépődíj után — tekintet nélkül a belépőjegyek árára — 10 (Tíz) % vigalmi adót kell fizetni.

3. A testnevelési sportversenyeken és mutatványokon 5 (öt) %, a labdarugó- és kerékpárversényeken 10 (Tíz) %>, a mótoros kerékpár- és gépkocsiversenyeken 20 (Húsz) % vigalmi adót keli fizetni a belépőjegyek vagy belépődíjak után.

4. A belépőjegyek árának 20 (Húsz) %-át kell vigalmi adó fejében fizetni:

az állami és az állam által bérelt színházak idegennyelvü színi-, opera- és operette előadásain.

5. A belépőjegyek árának 25 (Huszonöt) %-át kell vigalmi adó fejében fizetni:

a) bálokon és táncvigalmakon,

b) minden olyan mulatóhelyen, ahol a nézőtéren akár az előadás alatt, akár az előadás után ételeket vagy italokat szolgáltatnak ki, vagy ahol dohányozni szabad (ide nem tartozik a nézőtértől teljesen elkülönített buffett),

c) a magánszínházak idegennyelvű színi-, opera- és operette-előadásain.

Idegennyelvü minden olyan előadás, melyen egynél több főszereplő előadása nem

magyarnyelvű. Ha azonban az előadás felemelt helyárak mellett rendeztetnék, ezt a magasabb adót abban az esetben is fizetni kell, ha csak egy főszereplő is nem magyar nyelven vesz részt az előadásban. Ezen vonatkozásban azonban nem tekintendők főszereplőknek az állami és az állam által bérelt színházak állandóan szerződtetett vendégművészei.

6. A belépőjegy árának 30 (Harminc) %-át kell fizetni:

a) a magánszínházak által előadott színdarabok, operák, operettek első (premiére) előadásán,

b) oly kiállításokon, melyek képző- vagy iparművészeti művek bemutatását azok aukciószerű eladásával kapcsolja össze.

7. 33 és x/3-ad (Harminchárom és egyharmad) % vigalmi adót kell fizetni:

a) a lóversenyeken és ügetőversenyeken,

b) a 2. §-nak 2. pontjában említett kártya vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékéért szedett használati díj, vagy a vigalmi ,adó kivételével bármily más címen szedett bevétel után.

8. A szeparéban helyet foglaló minden személy (vendég, vagy annak társaságában levő mulatóhelyi alkalmazott) 50 (ötven) korona vigalmi adót tartozik fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a jelen §. 4. pontjánbk b) alpontja értelmében a belépőjegyek után előírt 25%-os vigalmi adót már megfizette.

9. Az egyesületek (kaszinók, körök, klubok, társulatok stb.) a kártya vagy bármely más játékért bármily címen szedett összes évi bevételük után a fentebb megállapított adón felül:

a) 50.000 K bruttó bevételig 5 (öt) %,

b) 100.000 K-ig 10 (Tíz) %,

c) 200.000 K-ig 20 (Húsz) %,

d) 500.000 K-ig 25 (Huszonöt) %,

e) 500.000 K-án felül 30 (Harminc) % vigalmi adót tartoznak még fizetni.

Az adókulcs a bruttó bevétel után állapítandó meg, azonban az adó kiszámításánál a bruttó bevételből le kell vonni:

a) az adóévben a kártyáknak beszerzésére fordított költségeket, amennyiben ezen költségek az 50.000 K-t meg nem haladják, továbbá

b) a jelen szakaszban említett 33‘/3%-os adót, amennyiben az a bruttó bevételben benne foglaltatnék,

c) az a) és b) pontokban említett levonások után fenmaradó bruttó összeg 10%-át oly költségek címén, amelyek kizárólag a kártya-üzemmel kapcsolatban és annak fenntartása érdekében merültek fel.

Oly szórakozásoknál, melyek részben alacsonyabb, részben magasabb adó alá esnek, a magasabb adótételt kell alkalmazni.

Az adófizetési kötelezettség szempontjából belépődíjnak kell tekinteni az elővételi díjat, a ruhatári díjat, valamint a programm, színlap, tárgymutató, ismertető stb. árát is, amennyiben valaki ilyet vásárol.

A Székesfőváros Tanácsa

»UDAPEST SZÉKESFŐVÁROS» MÁXNYOMDÁJA — 1»S* —