Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1922
K_1971.1074.1.5
1922. január 31. 8431 1922.—VI. A jövedelem- és vagyonadónak az 1918. és 1919. évekre szóló kivetése már régebben megtörtént. Ugyancsak régebben megtörtént az 1917., 1918. és 1919. évekre szóló hadinyereségadó kivetése is, Ezekről a kivetésekről az adózók szabályszerű módon értesítést nyertek. Dacára annak, hogy a kivetések már régebben megtörténtek, az említett adókat ezekre a rég elmúlt évekre még igen sok adózó nem fizette be. Az államkincstár nincs abban a helyzetben, hogy az ilyen hátralékokat hitelezhesse és ennélfogva ezeket a hátralékokat amennyiben be nem fizettetnének — a legrövidebb idő alatt be kell hajtani. Az 1920. évi XXIII. t.-c. 97. §-a alapján addig, amíg az adózóknak valamely évre szóló adója kivetve nincs, a legutolsó kivetés alapján tartoznak az adót befizetni. Ennélfogva az 1920. és az 1921. évre minden adózó tartozott volna már befizetni ugyanolyan összeget jövedelem- és vagyonadó fejében, mint amilyen összeget ezeken a címeken terhére az 1919. évre kivetettek. Tartozik továbbá az 1922. évre negyedévenkint ugyancsak az 1919. évi összegben ezeket az adókat befizetni. Ezek is már esedékessé vált és hátralékos adótartozások tehát, amelyekre a kincstár nem várhat tovább, ennélfogva ezek tekintetében is a befizetések teljesítendők. A hadinyereségadó az 1920,, 1921. és 1922. évekre már nem jár. A hadinyereségadót illetőleg tehát csak arról van szó, hogy befizettessenek azok a régi hátralékok, amelyek az 1917., 1918. és 1919. évre szóló kivetésekből fennállanak. Ezek azonban mint régi hátralékok most már az adózó érdekében is befizetendők, annál is inkább, hogy ily módon a hadinyereségadókat illetőleg rendezett helyzet teremtessék. Hogy az adózók biztos és pontos tudomást szerezhessenek a terhükön még fennálló adóhátralékokról s hogy tudomásuk legyen arról, mily összegeket lesznek kötelesek fizetni negyedévenként, a folyó 1922. évben „Leszámolás“ fog velük közöltetni, amely leszámolásban a pénzügyi hatóság ki fogja mutatni minden egyes adózóra nézve azt, hogy mely évekre mily összeggel tartozik, hogy ezekre az összegekre eddig minő befizetést teljesített és mely összeg az, amely terhére hátrálékként fennáll. Ezeket a hátralékban lévő összegeket— mint régen lejárt és már régen befizetendő volt tartozásokat — az adózónak az említett leszámolás kézbesítésétől számított 8 napon belül a késedelmi kamattal együtt ki kell egyenlítenie. Saját érdekében jár el tehát az adózó, ha adótartozását mielőbb, még a „Leszámolás“ kézhez vétele előtt rendezi, kézhez vétel utáni 8 napon belül pedig a fizetés annál is inkább érdekében áll, mert ennek a határidőnek letelte után a végrehajtás haladéktalanul és erélyesen folyamatba fog tétetni s ebben az esetben az adózót a behajtási illeték is terhelni fogja, már pedig az adóbehajtási illetéket az 1920. évi XXIII. t.-c. lényegesen (6%-ra illetve, 16%-ra) felemelte és így a késedelmeskedés az adózónak számottevő költséget okoz. M. kir. adófelügyelő BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA. ~ 1922. -
