Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1922
K_1974.0116.1
1922. november 18. Hirdetmény az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az árúraktárak, az ipari üzemek és az egyéb jószágok vagyonváltságának az 1922. évi XXVII. t.-c. értelmében való kedvezményes lefizetése tárgyában l. §. (1) Mindazok a vagyonváltság fizetésére kötelezettek, akik a wagyonwáltságról szóló II. törvény (I92I:XLV, t.-c.) rendelkezései szerint terhiikre kivethető vagyon- váltságot azok kivetése előtt az 1922. év végéig önként befizetik, az alább kővetkező szakaszokban megállapított kedvezményekben részesülnek. (T. 1. §.) (2) Az 1000 holdnál kisebb mezőgazdasági ingatlanok után fizetendő búzaválságra nézve a törvény az alább részletezendő kedvezményeket biztosítja azoknak, akik az ezen ingatlanaik után terhűkre kivethető vagyonváltságot az 1922. év végéig a kivetés bevárása nélkül, önként teljesen befizetik. Aki az 1922. év végéig nem fizeti be a vagyonváltságot, a szóbanforgó kedvezményben hém részesül, tehát a kivetendő búzaváltságból százalékos levonást nem kap és a váltságot a fizetés hónapjára megállapított búzaárban lesz köteles megfizetni. (3) Az 1000 holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságára a jelen utasításnak a rendelkezései nem vonatkoznak. (4) A mezőgazdasági ingatlanokon kívül egyéb vagyoncsoportokba tartozó és a vagyonváltságról szóló 11. törvény szerint vagyonváltság alá eső vagyontárgyak után készpénzben kivetendő vagyonváltságra nézve különbséget kell fenni aszerint, hogy az egy-egy vagyoncsoportra nézve a törvény szerint kivethető vagyonváltságnak az összege a 100.000 K-t meghaladja-e vagy sem. (5) Ha a törvény szerint kivethető vagyonváltság összege egy-egy vagyoncsoportra nézve 100.000 K-át meg nem halad, akkor az alább részletezendő kedvezményekre van igénye annak, aki a terhére kivethető ezt a vagyonváltságot az 1922. év végéig a kivetés bevárása nélkül önként befizeti. (6) Ha a törvény szerint kivethető vagyonváltság összege egy-egy vagyoncsoportra nézve a 100.000 K-át meghaladja, akkor az, aki a terhére kivethető ezt a vagyonváltságot az 1922. év végéig a kivetés bevárása nélkül önként lefizeti, kedvezményekben ugyan nem részesül, de a teljes váltságösszegnek a lefizetése által a váltságfizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz és tehát nem éri őt az a hátrány, amely az 1922. év vége után fizetőket éri, hogy t. i. ezek a késedelmes fizetők 1923. évi január hó 1-től kezdve a törvény szerint kivetendő vagyonváltság összegén felül pótlékot is tartoznak fizetni. Megjegyzendő, hogy a késedelmes fizetőkre megállapított ez a pótlék a törvény szerint járó vagyonváltság 25%-a akkor, ha a fél a fizetést a kivetés bevárása nélkül 1923. évi március hó 31-ikéig teljesíti és a törvény szerint kiszámítható váltságösszeg' 50%-a akkor, ha a váltságot teljes összegében még 1923. évi március hó 31-ig sem fizeti be. (T. 3. §. 3. bek.) 2. §. Az 1. §. (4) bekezdésében említett azok a vagyoncsoportok, amelyekbe tartozó vagyontárgyak a vagyonváltságról szóló 11. törvény rendelke-. zései szerint más és más szabályok szerint esnek vagyonváltság alá és amely csoportokba tartozó tárgyak után járó váltságösszegeket abból a szempontból, vájjon a kivetendő vagyonváltság összege a 100.000 K-át meghaladja-e vagy sem, egységesen kell kiszámítani, a következők: 1. a községi és városi beépítetlen ingatlanok (üres beltelkek), amelyek u tán a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló li. törvény 4. §. 2. pontja értelmében készpénzben kell kivetni; 2. a szőlőbirtokok, amelyek után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 21., 22. és 23. §-ai értelmében készpénzben kell kivetni; 3. az erdőbirtokok, amelyek után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 42. §-a értelmében készpénzben kell kivetni; 4. a mezőgazdasági ingatlan gazdasági felszerelésének eleven és holt leltári tárgyai, amelyek után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 78. §-ának I. pontja értelmében készpénzben kell kivetni; 5. a szőlőgazdaság felszereléséhez tartozó vagyontárgyak, amelyek után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 78. §-ának II. pontja értelmében készpénzben kell kivetni; 6. az erdőbirtok gazdasági felszereléséhez tartozó eleven és holt leltári tárgyak, amelyek után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 78. §-ának III. pontja értelmében készpénzben kell kivetni; 7. a kereskedő (kereskedelmi vállalat árúraktára) árúkészlete, amely után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 98. §-a értelmében készpénzben kell kivetni; 8. az ipari vállalat vagyona, amely után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 120. és 121. §-ai értelmében készpénzben kell kivetni; 9. a vagyonváltságról szóló II. törvény 139. §-ában részletesen felsorolt vagyontárgyak, amelyek után a vagyonváltságot a vagyonváltságról szóló II. törvény 141. §-a értelmében készpénzben kell kivetni: 3. §. (1) A vagyonváltságnak a kivetés bevárása nélkül, önként történő befizetése esetére az l.§. (2) bekezdésében említett, 1000 holdnál kisebb mező- gazdasági ingatlanoknál, valamint az 1. § (4) bekezdésében említett és a 2. §- ban részletesen felsorolt többi vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak után akkor, ha az egy-egy vagyoncsoportra nézve a törvény szerint kivethető vagyonváltság összege a 100.000 K-t meg nem haladja, a következő általános kedvezményeket biztosítja az 1922: XXVII. t.-c.: (2) Vagyonváltság fizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz a fél akkor, ha a terhére kivethető váltságösszeg 80%-át 1922. évi november hó 30-ikáig a kivetés bevárása nélkül önként befizeti (T. 3. §. 1. bek.). (3) Aki a fizetést 1922. évi november hó 30-ika után, de 1922. évi december hó 31-ike előtt teljesíti, a törvény szerint járó váltságösszeg 85%-ának lefizetésével tehet eleget vagyonváltság fizetési kötelezettségének (T. 3. §. 2. bek.). 4. §. (1) Az önkéntes befizetés nem érinti a kincstárnak azt a jogát, hogy a vagyonváltságot az önként fizető fél terhére a törvény rendelkezései szerint megállapítsa (T. 5. §. 1. bek.). (2) Az előre való fizetésnél tehát a váltság fizetésére kötelezettnek számolnia kell azzal, hogy a fizetés dacára később a kivetés szabályszerűen meg fog történni és ő a kivetéshez mindazokat az adatokat köteles lesz beszolgáltatni, amelyeknek beszolgáltatására őt a törvény kötelezi és hogy a vagyonváltság megállapítására nézve az előzetes befizetés egyéb befolyással nincs, mint amit e részben a T., illetve ez az utasítás az alábbiakban részletesen felsorol. 5. §. (1) Az előrefizetés a vagyonváltság fizetésére kötelezett fél saját számítása szerint történvén, elsősorban magának a félnek áll érdekében az, hogy a kedvezmények biztosítása érdekében a kiszámítást a lehető legalaposabban teljesítse, nehogy a téves számítás folytán a kedvezménytől elessen. Minthogy a kedvezménytől akkor is elesik a fél, illetve a hátrányok akkor is érik, ha téves számítás folytán fizetett kevesebbet a terhére törvény szerint kiszabható vagyonváltságnál, illetve annak 80 vagy 85 vagy 100%-ánál, a saját érdekében cselekszik akkor, ha : 1. kétes esetekben a szabályoknak inkább azt az értelmezését tartja szem előtt, emely a kincstárra nézve a legkedvezőbb, 2. nem pontos számítás esetén a kiszámított összegnél biztonság céljából inkább többet fizet be. (2) Ha a fizetésre kötelezett fél a váltság összegének kiszámításánál a fentiek szerint jár el, a vagyonváltságnak szabályszerű kivetése alkalmával a terhére a törvény szerint megállapítandó vagyonváltság, illetve annak a 80, vagy 85°/o-a a váltság fizetésére kötelezett jegyzett és amelyek állandóan az ő tulajdonában voltak. (3) A mezőgazdasági ingatlanok után kivetett búzaváltság felének fizetésére a házastársak által közösen vagy azok egyike által, valamint a szülő által a vele közös háztartásban élő törvényes gyermeke javára jegyzett háborús államadóssági címleteket bármelyik házastárs részéről saját jegyzéséből származó címletek gyanánt el kell fogadni. (4) Azt a körülményt, hogy a fizetésre felhasználni kívánt háborús államadóssági címlet az előző bekezdések rendelkezései értelmében felhasználható, saját jegyzésű államadóssági címlet, a fizetésre kötelezett fél az illető címletekre vonatkozó nosztrifikálási bejelentés bemutatása útján igazolni tartozik. (5) A vagyonváltság fizetésére a 9. §. (3) bek. értelmében felhasználható Pénztári Elismervényt teljes összegében kell elszámolni. A vagyonváltság fizetésére csak olyan Pénztári Elismervény fogadható el, amelynek valódisága és helyessége kétség nélkül megállapítható. Ha valaki nagyobb összegről szóló Pénztári Elismervénnyel fizet, mint amily összeget azzal fizetnie lehet, az ilyen Elismervény helyett a váltságra fizetett összeg levonása után fenmaradó összegről új Elismervényt keli kiállítani s az eredeti Elismervényre úgy a fizetett összeget, valamint azt, hogy mily összegről állíttatott ki új Elismervényt, fel kell jegyezni s az ilyen Elismervényt a számadásokhoz kell csatolni. 11. §. (1) Abban az cselben, ha a váltság fizetésére kötelezett fél az 1922. XXVII. t.-c.-ben megállapított időkben teljesített megfelelő összegű fizetések által a vagyonváltság fizetési kötelezettségének teljes mérvben nem tett eleget, terhére: a) amennyiben a váltság egy-egy vagyoncsoportra nézve 100.000 K-nál kevesebb, a vagyonváltságnak teljes összege j b) amennyiben pedig a vagyonváltság egy-egy vagyoncsoportra nézve 100.000 K-át meghaladja, a vagyonváltságról szóló II. törvény rendelkezései alapján kivetendő vagyonváltság másfélszeres összege fog annak idején kivettetni. Az 1000 holdnál kisebb mezőgazdasági ingatlanok után járó búzaváltság pedig az 1922: XXVII. t.-c.-ben megállapított időben teljesített megfelelő összegű fizetések elmaradása esetén, a fizetés hónapjára megállapított búzaárban fog annak idején kivettetni. (2) Akik előre fizetést teljesítettek, de ezzel az előrefizetéssel kötelezettségüknek teljesen eleget nem tettek, azonban a hiány nem vonja maga után a kedvezmény teljes elvesztését, a pótlandó összegeket a kivetésről szóló határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt lesznek kötelesek pótolni. (5) Az olyan esetekben pedig, amikor a fél a vagyonváltságra vagy semmit sem fizetett előre, vagy a kivethető váltságnál annyival kevesebbet, hogy ezáltal a kedvezményekhez való igényét teljesen elvesztette, a kivethető vagyonváltságra nézve az alaptörvény (1921: XLV. t.-c.) minden rendelkezése változatlanul érvényben marad s így elsősorban a fizetési módokra vonatkozó rendelkezései is a teljes mértékben érvényesülnek. 12. §. A vagyonváltságot fizetni kívánó fél köteles két példányban kiállított bejelentést a pénztárnál bemutatni. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a kerületi m. kir. adófelügyelő-helyetteseknél lehet beszerezni. 13. §. Közelebbi felvilágosításokat a kerületi magyar királyi adófelügyelőhelyetteseknél lehet nyerni. 14. §. A fizetés a IX. kerületi magyar királyi állampénztárnál és a kerületi adószámviteli osztályoknál teljesíthető. Székesfővárosi m. kir. adófelügyelő lUAeesi «éKtst'OvAKO!» ■ZínyomöAja.. - um. -